Peter Straub - Ghost Story
Peter Straub - Ghost StoryEredeti megjelenés: 1979
Magyar kiadás: Alexandra, 1996
Hossz: 521 oldal
Műfaj: horror
Fordította: Cserna György
Fordította: Cserna György
Tartalom:
Mindenki félt már életében. Mindenki átélte már, hogy milyen az, ha egy jeges kéz markol a szívébe, felrántja a hajánál fogva, a vére pedig iszonyatos tempóval áramlik a testében. Mindenki fél. De senki nem fél annyira, mint Milburn városka borzalmas eseményektől sújtott lakói. Egy természetfeletti erő okozza mindezt, mely egy bűnt akar megtorolni. A sötétség gonosz szívében ítélet született, melynek neve: GHOST STORY!
Ez egy nagyon gagyi, értelmetlen tartalom ismertető, de hát ez van, ez van a könyv hátulján. :(
Rövid értékelés - spoiler mentesen:
Straub úgy látszik, saját stílusjegyeként minden könyvében alkalmazza azt a módszert, hogy előre elmondja, mi fog történni, és később tér rá ki arra, hogy hogyan történtek meg ezek a dolgok. Ez eddig sem jött be, most sem, azonban a Koko-val ellentétben, amit ugye jóval később írt (9 évvel), ami alatt azt gondolná az ember, hogy az író kelléktára bővült, vagy esetleg csiszolódott, azt kell, hogy mondjam, hogy a Ghost Story-ban sokkal jobban sikerült azt megoldania, hogy az előre "lelőtt" jelentek mellett se üljön le a cselekmény, hanem az olvasó végig borzongva tudja olvasni a könyvet. A hangulatkeltő leírások, amik a Koko-ban szintén működtek, itt is nagyon-nagyon jók, a városka - Milburn - életét bemutató fejezetek, amik a feszültség növelése mellett elmesélik, hogy a lappangó gonosz hogyan hat az egyes lakók életére, a könyv magasan a legjobb részei voltak a számomra.
 |
| Peter Straub (1943- ) |
A karakterek ebben a könyvben igen jók, a kicsit sznob öregurak társaságával azonosulni elég nehéz lenne itt mifelénk (még a regény többi szereplője is furán néz rájuk), viszont élvezetes olvasni összejöveteleikről, életükről.
A könyvben ábrázolt "ellenség" is kiválóan bemutatott. Nem szeretem, mikor azzal próbálja az író érzékeltetni, hogy mennyire idegen, kiismerhetetlen a főgonosz karaktere, hogy szinte érthetetlen álmokon, szürrealista képeken keresztül találkozhatunk vele a regény lapjain. Itt szerencsére szó sincs semmi ilyesmiről. A gonosz, akivel a Chowder Társaság összeakaszkodik, mindannyiuk számára jól ismert (talán túl jól is). Az ellenség szinte testközelben történő bemutatása - a visszaemlékezésekkel egyetemben szintén élvezetes volt.
A könyv kicsit túlírt néhol, de azért a felét nem húztam volna ki, mint a Koko-ban, de azért a pontlevonás főleg ezért jár.
A netes kommentek szerint a nincs benne semmi "borzalom" annyiban igaz, hogy valóban nem vértől fröcsögő könyv, és azzal próbál rossz álmot hozni a szemünkre, hanem megborzongatva a pszichére próbál hatni a beleknél kicsit kifinomultabb és élvezetesebb módszerrel. Aki a gore-t keresi, keressen másik könyvet (vagy inkább filmet), ez nem neki való. Olvasás közben végig olyan érzésem volt, mintha Bradbury - Gonosz lélek közeleg című regényét olvastam volna kicsit kibővítve és átírva, mintha a cirkuszosok ide jöttek volna Milburnbe, miután Bradbury városából eloldalogtak. Tényleg, arról is csinálok egy posztot nemsokára!
A netes kommentek szerint a nincs benne semmi "borzalom" annyiban igaz, hogy valóban nem vértől fröcsögő könyv, és azzal próbál rossz álmot hozni a szemünkre, hanem megborzongatva a pszichére próbál hatni a beleknél kicsit kifinomultabb és élvezetesebb módszerrel. Aki a gore-t keresi, keressen másik könyvet (vagy inkább filmet), ez nem neki való. Olvasás közben végig olyan érzésem volt, mintha Bradbury - Gonosz lélek közeleg című regényét olvastam volna kicsit kibővítve és átírva, mintha a cirkuszosok ide jöttek volna Milburnbe, miután Bradbury városából eloldalogtak. Tényleg, arról is csinálok egy posztot nemsokára!
Horror rajongóknak és az utolsó oldalakig tartó feszültségnövekedést kedvelőknek jó szívvel ajánlott. Romantikus lelkületűek kerüljék el messzire. :)
Értékelés: 7/10
Részletesebb webes ajánlók:
