Andreas Eschbach - Hajszőnyegszövők
Andreas Eschbach - Die HaarteppichknüpferEredeti megjelenés: 1995
Magyar kiadás: Metropolis Media, 2009
Hossz: 288 oldal
Műfaj: sci-fi
Fordította: Varga Csaba
Vásárlás:
Galaktikabolt
Tartalom:
A távoli jövőben, egy még távolibb bolygón... A hajszőnyegszövők időtlen idők óta gyártják szőnyegeiket a császárnak - feleségeik és lányaik hajából. Egy ilyen szőnyeg elkészítése egy egész élet munkája, ellenértékéből a család újabb nemzedékének jóléte biztosított.
Egy nap aztán űrhajó érkezik, felderítőkkel a fedélzetén, és a bolygólakóknak szembesülniük kell a ténnyel, hogy a birodalom megfeledkezett róluk. Vajon szükség van még egyáltalán a munkájukra? És ha nem, az talán egyet jelenthet a birodalom végével?
Németország első számú bestsellerszerzőjének (A Jézus-videó) bemutatkozó regénye, amely aprólékosan kidolgozott társadalomképének és újszerű történetének hála több nemzetközi díjat is elnyert.
Egy nap aztán űrhajó érkezik, felderítőkkel a fedélzetén, és a bolygólakóknak szembesülniük kell a ténnyel, hogy a birodalom megfeledkezett róluk. Vajon szükség van még egyáltalán a munkájukra? És ha nem, az talán egyet jelenthet a birodalom végével?
Németország első számú bestsellerszerzőjének (A Jézus-videó) bemutatkozó regénye, amely aprólékosan kidolgozott társadalomképének és újszerű történetének hála több nemzetközi díjat is elnyert.
Ezt a könyvet megjelenése óta szerettem volna elolvasni, pedig még a tartalmát sem futottam át, nem is tudtam, miről szól pontosan (ha elolvastam volna, hamarabb sort kerítettem volna a könyvre az biztos). Az érdekelt, hogy miről szólhat egy sci-fi, amiben az asszonyok (ja nem, a fériak!) emberi hajból szőnyeget készítenek! A közelmúltban, mikor megjelent a szerző következő könyve magyarul (Összeomlás - már kívánságlistán van!), újra eszembe jutott ez a furcsa című/témájú könyv és elhatároztam, hogy most van itt az ideje, hogy belekezdjek.Eddig nem volt túl sok jó tapasztalatom a német írókkal. Gyakorlatilag Michael Ende (Végtelen történet, Momo) könyvein kívül egy sem fogott meg - igaz nagyon nem is próbálkoztam a kudarcok után. Andreas Eschbach a második, aki elégedett olvasóvá tett onnan. (Hiába, az angolszász irodalom annyira nagy túlsúlyban van, hogy más nyelvterületről származó könyvet - kivéve magyart - alig-alig veszek kézbe (igen, sajnos a kelet-európai [orosz] irodalmat is ide számítva - Viktor Pelevint kivéve)).
Viszont az biztos, hogy Eschbach többi könyvéért is hajtóvadászatot fogok indítani, annyira tetszett.
 |
| Andreas Eschbach (1959 - ) |
A könyv gyakorlatilag novellák láncolata, amik egymástól szinte teljesen különálló történetek, amiket csak egy-egy szereplő vagy helyszín kapcsol össze - a hajszőnyegeken túl - az egyik előző fejezettel. A részek között akár több év, évtized is eltelhet, sőt a múltban játszódó részt is találhatunk benne. A nagy, kerek történet a végére mégis kialakul, és megtudhatjuk, ami a szereplőket is a legjobban foglalkoztatja, hogy mégis mi a fenére való az a rengeteg hajszőnyeg!
A mesélési mód, a nyelvezet élvezetes, jó novellához méltóan a részek végén gyakori a csattanó, ami nemegyszer meghökkentő fordulatot ad az eseményeknek. A szereplők ugyan sokan vannak, ám mégsem lehetséges elveszni a történet szövevényében, mert általában csak egy-két fejezet hosszan szerepelnek, majd a történet egészen váratlan helyen, teljesen új szereplőkkel folyik tovább. Egyébként ez nekem még azért is tetszett külön, mert amig ki nem derült, hogy most épp hol és mikor vagyunk, lehetett azon gondolkozni, azzal játszani fejben, hogy vajon ki/mi a kapcsolat az előző részekkel. Kifejezetten jól működő fogás, amit meglehetősen ritkán használnak a regényírók.
A történet az elvárásoknak megfelelően fordulatos, a szereplők a szereplési idejükhöz mérten csak pár tollvonással vannak ábrázolva, de jónéhány közülük így is roppant érzékletesen kidolgozott, mintha egész regényeket elbírna a karakterük (a kedvencem az egész könyvben az adószedő volt). Én egy pillanatán sem unatkoztam a könyvnek.
A téma egyébként a hajszőnyegekről hamar áttevődik a hiábavalóság, a személyi kultusz, a vallás, a fanatikus hit emberiségre gyakorolt hatására, de ez nem megy az olvashatóság kárára, sőt. Az írás néhol enyhén (?) depresszív hangulatú, a mondanivalója elgondolkoztató, bár az igaz, hogy a birodalom valós életképessége pár részlet miatt igencsak megkérdőjelezhető, de ezt nem éreztem igazán problémának. A novellák a vége felé kissé vesztenek a lendületükből, de a vége jó volt. Olyan érzésem volt egy kicsit abban a fejezetben, mintha Stanislaw Lem Kiberiádá-ját olvasnám. Tényleg, az is de nagyszerű könyv!
"...Ne hidd, hogy egyszerű feladat vár rátok. Semmi sem nehezebb annál, mint kiirtani egy vallást, még akkor sem, ha alapvetően hamis volt a hit."
A könyvnek 2001-ben Quest címmel folytatása is megjelent, ami a Hajszőnyegszövők univerzumában játszódik az eredeti történetet megelőzően több ezer évvel. Magyarul még nem jelent meg.
Aki a regény szisztematikus elemzésére - és lehúzására - kíváncsi, az olvassa el Antal Józsefnek az SF Szakosztályon publikált munkáját. Nem tisztem védeni a Hajszőnyegszövőket, tényleg van benne hiba jócskán (például rövid), de örülök, hogy a Zsoldos Péter-díjas Antal József (Diagnózis, Justitia) minden könyve hibátlan, 10/10. Ja, hogy nem az.
"...Ne hidd, hogy egyszerű feladat vár rátok. Semmi sem nehezebb annál, mint kiirtani egy vallást, még akkor sem, ha alapvetően hamis volt a hit."
A könyvnek 2001-ben Quest címmel folytatása is megjelent, ami a Hajszőnyegszövők univerzumában játszódik az eredeti történetet megelőzően több ezer évvel. Magyarul még nem jelent meg.
Aki a regény szisztematikus elemzésére - és lehúzására - kíváncsi, az olvassa el Antal Józsefnek az SF Szakosztályon publikált munkáját. Nem tisztem védeni a Hajszőnyegszövőket, tényleg van benne hiba jócskán (például rövid), de örülök, hogy a Zsoldos Péter-díjas Antal József (Diagnózis, Justitia) minden könyve hibátlan, 10/10. Ja, hogy nem az.
Értékelés: 8/10
Linkek:
