Napi kurva rossz hír!

Megkérdeztem az Alexandra Kiadó illetékes munkatársát, hogy mi a helyzet Steven Erikson könyveinek a kiadásával. Ezt a választ kaptam:

"A Steven Erikson-sorozat kiadását egyelőre bizonytalan időre felfüggesztettük.
A Toll the Hounds fordítása elkészült, de idén ennek a kötetnek a kiadása sem várható, talán a jövő év folyamán.
A Malazan Book of the Fallen sorozaton kívül más Erikson-kötetek kiadását egyáltalán nem tervezzük."

Majd (a poszt írása közben jött még egy):

"Őszintén remélem, hogy azért a Malazai sorozatot a későbbiekben tovább tudjuk vinni, feladni semmiképpen sem szeretnénk, csak átmenetileg szüneteltetjük, mivel akkora kereslet sajnos nincs iránta, mint például a George R. R. Martin-sorozat iránt volt akár már a tévésorozat előtt, az előállítása pedig ezeknek a terjedelmes köteteknek igen költséges."

Természetesen köszönet illeti a kiadót - Tényleg nagyon köszönöm, Gábor, még ha ezután a poszt után valószínűleg többször nem is kapok más kérdésemre gyors válasz emailt! -, hogy visszajeleztek egyáltalán, de a hír eléggé elkeserített. Nem szeretném, ha Steven Erikson is Tad Williams vagy Mervyn Peake sorsára jutna! Gyanítom - sőt most már biztos -, hogy anyagi megfontolások juttatták el ehhez a döntéshez a kiadót, vagyis nem fogyott az Erikson könyvekből elég. Ezzel a kiindulóponttal nehéz vitába szállni, mindenki pénzből él. A könyvkiadás is üzlet. De:
1. Steven Erikson az egyike azon íróknak, akinek világa, könyvei George R. R. Martin sorozatának a Trónok harcának méltó "vetélytársa", sőt, ezek a könyvek szerintem még jobbak is valamivel. Jóval grandiózusabb eseményeket mesél el benne, szóval filmen valószínűleg nem fogjuk látni sose, de az epikus fantasy hullámot MOST nem meglovagolni minimum kérdéses, hogy jó ötlet-e.
2. NEM LEHET EGY SOROZAT SIKERÉBEN BÍZNI, HA AZ ELSŐ RÉSZE TOTÁLISAN BESZEREZHETETLEN! Kérjük a Hold udvarának az újranyomását! (Nekem megvan, de nem adom kölcsön se!)
3. Már csak kiadói presztízsből is tovább kellene vinni a sorozatot, ha már egyszer hét rész kijött belőle, (Most kaptam meg a második emailt...) főleg egy olyan nagy kiadónak, aki évente (több) száz könyvet kiad.
+1. Akik nem olvasták a Malazai Bukottak Regéje címet viselő sorozatot és közben fantasy-rajongónak vélik és mondják magukat, sürgősen nézessék meg magukat egy dilidokival!!! Irány a könyvtár-antikvárium-rukkola-barátok_lejmolása-ebook_verziók_keresése, aztán kezdhetik a sírás, hogy mit hagytak majdnem ki! [Bár az első rész kifejezetten nehéz olvasmány, ezt megengedem.] Aztán lehet is indítani egy nagyszabású online kampányt a TÖBBI Erikson könyv megjelenése érdekében is. A Kharkanas trilógiát is el szeretném olvasni magyarul!!! Nem élek örökké! Nem akarok kilenc évet várni a még kiadatlan három részre, hiszen HA 2014-ben kijön a 8. rész, akkor is három év telt el már Erikson nélkül!

Nima (rólad tudom, hogy szívügyed)! Bloggerek és Mindenki, aki szereti az epikus fantasyt - vagy Eriksont -, kérlek benneteket osszátok meg a posztot mindenhol, vagy írjatok egy sajátot! Írjatok leveleket mindenkinek az Alexandra Kiadóban! Mutassuk meg, hogy MI mit akarunk! Vegyétek meg a még kapható részeket - 999-ért vesztegetik az Alexandrás akciókban! Én az utolsó három részt akarom a Malazák történetéből, de MOOOOOOOOST! A Facebookon ITT lehet folyamatosan nyomon követni a szépen szaporodó véleményeket.

...ááá, ez elszúrta az egész hónapomat meg a következőt is....

Rukkola (Update)

Pár hete hangos az internet még könyveket olvasó társadalma, mert megnyitott a Rukkola, amiről pár dicsérő szóval én is megemlékeztem kb. két hete. Sok jó könyvet adtam és kaptam, hiszen azóta túl vagyok tizenhat könyv átadásán (rukk) - ebből 6 kiemelt volt - és tizenkilenc átvételén (happ) - közülük egy kiemelt -, és jelenleg is még hét másik folyamatban van. Azóta egy olyan felhasználóval futottam össze, akivel nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de végül ő is jelentkezett, szóval ilyen téren sincs semmilyen panaszom. Egy olyan felhasználóval is sikerült összefutnom - Kecskés Zsolt, óvakodjatok tőle -, aki felrakott egy olyan könyvet, amit pont szerettem volna, de mikor happoltam, le is vette azonnal, és ezt kétszer is eljátszotta egy-két perc alatt, amivel úgy megzavarta a Rukkola rendszerét, hogy se a happolás 5 pontját nem írta vissza az accountomra a rendszer, se a zöld kockámat nem kaptam vissza (szerencsére a Rukkola csapata ezt megoldotta 2 napon belül). Túl durva, hogy kiírom a nevét annak, aki - bár nem értem, hogyan gondolta - megpróbálja átverni a többi felhasználót? Szerintem pedig nyilvános szégyenfal járna nekik! Ezen az egy kis bökkenőn kívül minden rendben volt.

Vagy mégsem???

Ezen 40-50 könyv csere-beréjével szerintem a középmezőnybe tartozom - már ha ez számítana persze. Láttam sokkal több cserét végrehajtó felhasználókat és szinte friss rukkolázókat is.

De lássuk csak, hogyan is sikerült a valóságban elhappolnom ezt a kb. 20 könyvet?

- Először is egész nap és fél éjjel a monitor előtt ülök, ott olvasok, eszek, hogy el ne szalasszak valami jó könyvet - hiszen még van egy csomó HAPP-pontom ugyebár.

- Az email ablak állandóan nyitva, 5 sor olvasása után már pillantok is fel, hogy jött-e értesítés valami rukkolásról.

- Hangjelzés figyelmeztet az új emailre.

- A telefonom is rá van gerjesztve, hogy mindig online legyen és valós időben figyelje az email üzeneteket.

- 50 mbit/sec-es net van otthon (azért nem a Rukkola miatt) és majdnem a leggyorsabb számítógép, ami boltban kapható (szintén nem a Rukkola miatt)

Az egész már - szinte - beteges és együtt nevetünk, mikor Librarius látja, hogy már megint a képernyőre pillantottam, jött-e valami értesítés.

Viszont ezt nem hencegésből írom, csak tényként közlöm, ugyanis EZ SEM ELÉG!

A következőket kérlek benneteket ne egy "olcsójános" pampogásának vegyétek!

Igaz, hogy rukkoltam 20 könyvet, de ezek 95%-át pár forintért (max 1000) az antikváriumból is megvehetném, ha nagyon akarnám, viszont igenis én is, mint mindenki más, olyan könyveket is szeretnék, amik kicsit újabbak, vagy ha nem, akkor olyanokat, amiket antikváriumban egyszerűen nem lehet megkapni (Neil Gaiman például), ezért - hogy nála maradjunk -, a happolási kívánságlistámba beraktam a még hiányzó könyveit.

Szóval ott ülök 20 órán keresztül a gép előtt, figyelem a rukkolásokat és hirtelen megjelenik egy Gaiman könyv! Ugrok a linkre, ami a Rukkolára vezet és mi történik?

Általában két dolog szokott:

1. Nem jön be a Rukkola pár percig.

vagy / illetve utána

2. Üzenet vár, miszerint: "Jaj, a könyvet valaki már elvitte előled! Ne keseredj el, majd legközelebb!"

Ez véletlen is lehet, de mikor egymás után ez megtörténik ötször, kezd elszakadni a cérna. Aztán másnap is megtörténik nyolcszor. Az elmúlt két hétben számtalanszor megtörtént - ezért írok róla most, mert elég volt.

Mert nézzük át tételesen, mi történhetett (itt most kifejezetten olyan rosszmájú dolgokat is írok majd, amik valószínűleg nincsenek így, de ugye a kisördög dolgozik):

- A legjobb lehetőség, hogy sok-sok-sok olyan felhasználó van, mint én, akik éjjel-nappal ott ülnek a gép előtt és reakcióidejük jobb, mint az enyém

- A Rukkola szervere még mindig kevés a felhasználók zökkenőmentes kiszolgálásához (ez egyébként TUTI!) -- Update: Ezt épp tesztelik (és remélem javítják is valahogy!)

- Nem mindegy, hogy milyen email szolgáltatóval vagyunk beregisztrálva. Előfordulhat, hogy egy gmail-es fiók később kapja meg akár percekkel a könyvről szóló értékes emailt, mint egy freemail-es vagy hotmail-es. (Kíváncsi vagyok, valóban van-e csúszás.) Annyi biztos, hogy a hotmail-es emailcímemre átirányított gmail-es levelek sokszor fél-egy óra múlva érkeznek meg, szóval szerintem igenis van különbség. Azért gondolom, hogy a freemail vagy a citromail esetleg előnyben lehet a gmail-el szemben, mert magyar szerverről fut, mint a Rukkola is (gondolom), de lehet, hogy ez hülyeség. - Én erre gyanakszok!

Innen jönnek a megalapozatlan, rosszindulatúbb találgatások minden alap nélkül:

- Lehet, hogy vannak olyan kiemelt emailcímek - el tudom képzelni például a Moly PRO tagok email-címjegyzéke alapján -, akik előbb kapják meg az értesítést a könyvről, és higgyétek el, TUDOM, hogy itt egy perc is nagyon sokat számít (még fél is!)

- Mikor kiemelt könyvet rukkol valaki, a szerver direkt vált tetszhalott állapotba, amíg valaki, aki ott ül a szerver mellett (rendszergazda) eldönti, hogy valakinek (molybolt) szüksége van-e erre a példányra, vagy sem és ha igen, akkor ráhappol. (Ebben ugyanis már pénz is van, nem csak pontok.)

Lehet más magyarázat?

Sok átgondolás után is jónak tűnik ez az "aki kapja marja" rendszer, de úgy látom, hogy a gyakorlatban vagy megöli a való életemet, mert ott kell ülnöm a gép előtt ha akarok ha nem, vagy sosem lesz egy kiemelt könyvem sem.

Megoldás?

Igaz, hogy a kiemelt könyvek azért kiemeltek, mert több mint 20 ember happolná őket (van amelyiket több mint 100 is), viszont mivel igazából nem számít, hogy mit és mikor kapok meg ingyen, ÉN sokkal szívesebben várnám ki a soromat szépen rendben, és kapnám meg majd egyszer egy év múlva a 26. felajánlott Coraline-t, mint hogy a monitor előtt üljek miatta hetekig és idegeskedjek végig, mikor már a 30-at is más viszi el előttem! (Persze azt se szabadna megengedni, hogy a meg sem jelent könyvekre happoljanak már előre a felhasználók, hiszen akkor egy új versenyfutás kezdődne el!) Így nem is kellene felmennem az oldalra, csak ha rukkolni akarok könyvet, vagy ha jön az értesítés, hogy valaki feltette a "nekem szánt" példányát az oldalra. (Ha már nem kéne azóta, akkor lenne a passz és az utánam következő kapná meg.)

Elnézést az üzemeltetőktől, ha valami olyat is írtam, ami nem úgy van - ebben nagyjából biztos vagyok -, de sajnos ez így még nem az igazi. Reménykedve várom az oldal minden fejlesztéséről szóló hírt!

Az is biztos, hogy sokan nem értenek egyet velem, és szerintük jó az "aki kapja marja" módszer, de ők azok lehetnek, akiknek majd minden happolásuk - milyen csodálatos véletlen - pont kiemelt könyv lett (sok ilyen felhasználóval is találkoztam ugyanis)!

A véleményemet pedig addig is fenntartom!

Jó happolást kívánok mindenkinek!

Te mivel rukkoltál ma elő?

Nem gondoltam három nappal ezelőtt, hogy valami "nagy változás" lesz a mindennapjaimban. Mégis lett. Ugyanis megnyitott a Rukkola, az első ONLINE könyvcserélő oldal. Ez a nagyszerű kezdeményezés nem illegális filecserélő, mint néhány "megengedő hozzáállású" ember gondolhatná, hanem valódi könyvek csereberéléséről van szó. Én három napja ülök előtte kb. minen szabad percemben és nézem az épp elérhető friss - ingyen elvihető - könyveket.

Hogyan működik?

A regisztrációhoz Facebook account kell. A kapcsolódás után rögtön jogosult vagy egy ingyen könyvre, amit te választasz ki a tagok által felajánlott könyvek közül, ami most, az indulás után egy héttel máris 349 oldalnyi - tehát több ezer - kötet közül. Ezután nincs más hátra, mint a megunt, vagy nem tetsző könyveidet te is felajánld a közösbe - egy pontért. Egy új ingyen könyvért 5 könyvet kell felajánlani, mert 5 pont kerül levonásra a pontjaidból. Viszont ha a felajánlott könyvedet valaki kiválasztja kapsz még 4 pontot és te is elvihetsz 3 könyvet ingyen!

Az átadás átvételt a két fél rendezi (személyesen vagy postán keresztül). Amennyiben postai átvétel van, az ár az eladót terheli.

Ennyi az egész.

Közel zseniális - és a legjobb, hogy még működik is.

Mire nem jó a Rukkola?

- könyvtáradat nem tudod pénzé tenni, mint mondjuk a vaterán (ha szerencséd van), sőt nem optimális esetben a postaköltség miatt egy minimális költség még terheli is az eladót.

- a könyvtárad méretét sem tudod lecsökkenteni, hiszen egy tőled elvitt könyvért 3-at tudsz beszerezni (ingyen)

- "egyénileg" - magánszemélyeknek - hosszú távon nehéz fenntartani a kezdeti dinamikát, hiszen előbb utóbb elfogynak azok a könyvek, amiket fel szeretnénk ajánlani, és már csak az "el-a-kezekkel-a-kedvenc-könyveimtől" tipusú könyvek maradnak meg a házi könyvtárban

Mi nem működik a Rukkolán (még?):

- nem lehet azonnal megadni, hogy egy könyv melyik kiadását ajánlod fel a köznek, erre később emailben van lehetőség, szerencsére el lehet állni a "vásárlástól" (Rukkolás terminológia szerint a Happolástól)

- nincs friendlist, vagy egy olyan gomb, hogy egy bizonyos feltöltőre (rukkolóra) rákereshessek és az ő holmijai közt böngésszek - mert mondjuk már happoltam tőle és megbízok benne, vagy már tudom, hogy közel lakik hozzám, így biztosan postaköltség nélkül tudunk csereberélni

- nincs a rukkolók "pontozására" lehetőség, mint mondjuk a Vaterán

- nem lehet kiadó szerint listázni a könyveket

A Rukkola könyvadatbázisa azonos a Moly-éval, lehetőség van tehát adatbázis-bővítésre is, valamint az érdeklődésünkre számot tartó könyveket azonnal le tudjuk ellenőrizni, másoknak hogy tetszett, stb.

Gratulálok az ötlethez és a megvalósításhoz is. Hamar az egyik kedvenc oldalammá vált. (Alig várom már a keddet, mikor elviszik egy pár könyvemet és én is tudok újra happolni!) :D

Menjetek és rukkoljatok... olvasni akarok... sokat és olcsón! :)

(...bár most konkrétan az oldal miatt olvasok kevesebbet, mert ott ülök a gép előtt...)

:D

Agymenés

PL vs. Moly.hu pontozás

Régóta görcsölök azon, hogy a blog és a moly.hu pontozási rendszere közti - igazából áthatolhatatlan - szakadékot valahogy áthidaljam. Arra gondolok, hogy a moly-on - már bocsánat -, de boldog boldogtalan dobálja a könyvekre az 5 csillagot (vagy akár az egyet), és ezzel az adott könyvet indokolatlanul emeli nem megérdemelt magasságba, vagy löki érdemtelenül a mélybe.

Ez persze abból ered, mert az illető olvasók (most még velem együtt) ott azt pontozzák, hogy az adott könyv mennyire tetszett, mennyire volt olvasmányos, kalandos, mennyire adta azt az olvasmányélményt, amire olvasója áhítozott. Ez persze érthető valahol. Baráti beszélgetésekben én is sokszor dobálózom azzal, hogy ez vagy az a könyv 10/10, ha rá akarom venni egyik-másik kedves barátomat, hogy márpedig azt a könyvet érdemes elolvasnia.

Itt a PL-en persze nekem is megvan a könyvekről a véleményem - le is írom -, a pontozásuk viszont alapvetően más. Gyakorlatilag talán az időtállóságukat veszi alapul (legalábbis valami ilyesmi volt a szándékom, bár a pontrendszer alapja ugye nem tőlem származik).

Amennyiben itt egy könyv 6 pontot kap, az elmondhatja magáról, hogy már egy jobbfajta könyvről beszélünk, (a moly-on ez ugye 60%-os rating, amin alap esetben el sem gondolkoznék, hogy elolvassam-e, ahogy a 70%-os vagy a 80%-os könyveken sem, annyi ott a 9x%-os könyv) a 7 pontosak pedig szinte minden esetben az árukat is megérik az adott irodalmat kedvelők számára.

Arról viszont, hogy egy könyv 9, vagy 10 pontot kapjon, ebben a pontozási rendszerben alig-alig lehet szó, hiszen például az elmúlt 2-3 évben hány olyan könyv jelent meg, ami teljesen új irányvonalat, teljesen új alműfajt/zsánert indított útjára témaválasztásával, egyedi hangulatával, vagy egyszerűen "csak" írója zsenijének köszönhetően?

Én bizony túl sokat nem tudnék felsorolni most hirtelen (de várom az ötleteket, példákat azért).

Egy átlagos - de iszonyúan jó - könyv maximuma tehát 8 lehet, ami az idő múlásával lassan 9-re majd 10-re emelkedhet, vagy beleveszik a többi, tizenkettő-egytucat könyv közé, de ezt már nem mi fogjuk eldönteni.

(A Pörgés is például 2005-os, és ahogy egy régi barátom megjegyezte - akinek nagyon tetszett -, hogy az is gyakorlatilag visszanyúlás a régi iskolához, a Nagy Öregekhez, szóval még az sem lehetne 10-es sem, esetleg MÁR 9-es!)

Van annak valami értelme, amit írtam? Érthető? Vagy megint csak becsavarodott az agyam és igazából semmi különbség a két rendszer közt?

In memoriam...

H. P. Lovecraft (1890.08.20 - 1937.03.15)

Ezen a napon halt meg 1937-ben Howard Phillips Lovecraft (1890.08.20-1937.03.15), amerikai horror író, a nagyok legnagyobbika. (Nézzük meg, hogy a születése is egy jeles nemzeti dátumunkhoz kapcsolódik! - Spooky! :D)
Azoknak, akik nem ismernék Őt! [Bár ilyen ember már nem hiszem, hogy létezik, de ha igen, akkor 1. szégyelje magát, 2. pótoljon sürgősen]!
A rengeteg novella, kisregény, vers és tanulmány szerzője [a versei és tanulmányai magyarul jobbára ismeretlenek] mára végre elfoglalhatta megérdemelt helyét a sötét irodalom panteonjában, mint elismert, a horror irodalom megkerülhetetlen óriása.

Cthulhu

Hatása az irodalomra megkérdőjelezhetetlen. Olyan írók tekintették őt példaképüknek, vezéralakjuknak, mint például Stephen King - akinek majd minden regényében ilyen-olyan módon, de feltűnik valami, ami a Cthulhu-mítoszhoz kapcsolható.
A művei általában olyan különös hangulatú írások, amikben a szereplő szembesül a világot (világegyetemet) a háttérből irányító Nagy Öregek hatalmának egy aprócska, jelentéktelen szeletével, ami ellen teljesen tehetetlen, esélytelen ellene felvenni a harcot, de még arra is, hogy a környezetét ráébressze a mindenkire nézve fenyegető igazságra. "Hőseinek" "harca" eleve elrendeltetett bukásra van ítélve, szerencsésnek mondhatja az a szereplő magát, aki zárt osztályon végzi, mint dühöngő őrült.

Shub-Niggurath

Ezt az állapotot, - ami az érzékenyebb olvasót is könnyen elérheti -, azonban nem hatásvadász, vérgőzös, esztelen vérengzéssel éri el, hanem a végtelenül nyomasztó, lehangoló, általában viktoriánus korabeli környezetű, feszült, kimondottan félelmetes hangulattal teremti meg, ami általában az olvasás után is megtapad, hatása alól nehéz szabadulni, ezért elalvás előtt nem feltétlenül ajánlott (persze van aki pont ezt szereti!) :)

Yog-Sothoth

Az olvasó - hiába olvassa már az 50. novellát -, ami a hepiendet hírből sem ismeri, az átlag kisember harcával az első pillanattól kezdve könnyedén azonosulni tud és végig szurkolhat, hogy na majd ez a főhős!, majd ebben a műben! végre egy kicsit győzelmet arat és a jó, a nemes, az ember(i)ség nem csak a Nagy Öregek törékeny játékszere. Persze nem, de már jöhet is a következő mű... mert majd abban... talán... végre...
Akik ismernek tudják, hogy horror műfajban nem ismerek (el) nagyobb nevet, mint az Övét. Számtalanszor olvastam 1-1 művét. Ha jól emlékszem, az első novellái amiket olvastam, a Szín az űrből, a Charles Dexter Ward esete, a Cthulhu hívása és a Patkányok a falban voltak. Ezek kis-tizenéves koromban akkora hatást tettek rám, hogy az kimondhatatlan. :D [Ez a Lovecraft írásait bírálóknak az egyik vesszőparipája, hogy amikor valamit le kell írni, hogyan néz ki, elintézi annyival, hogy kimondhatatlan, az euklidészi-geometria szabályaival leírhatatlan,  megmagyarázhatatlan. Szerintem ebben semmi hiba nincs, így legalább az olvasó/én tudja/om kipótolni a hiányzó részleteket a saját fantáziámmal/legnagyobb félelmeimmel.]
Persze nem minden novellája tökéletes.
Jómagam azokat a novelláit nem kedvelem annyira, amik a szereplők álmaiban játszódnak, azok egy "kicsit" még az én ízlésemnek is kaotikusak.

Lovecraft számtalan követője az általa megteremtett - kimondhatatlan nevű! - Nagy Öregeket (Cthulhu, Shub-Niggurath), Külső Isteneket (Azathot, Nyarlathotep, Yog-Sothot), szörnyeket (Mi-Go, Byakhee, Tindalos kutyái), fóliánsokat (Necronomicon), varázslatokat, neves személyeket (Abdul Al-Hazred), az emberekkel szemben nem feltétlenül rosszindulatú Ősi Isteneket (Hypnos, Bastet, Nodens) egy nagy univerzumba foglalták (Cthulhu-mítosz) és az ebbe az univerzumba tartozó írásokkal, filmekkel, táblás társasjátékokkal, szerepjátékokkal, kártyás játékokkal, számítógépes játékokkal és ki tudja még mikkel (képregényekkel, grafikákkal, iparművészeti tárgyakkal, stb.) azóta is folyamatosan bővítik.
A Cthulhu-mítosz népszerűsége immáron több mint 100 éve töretlen, nagy valószínűséggel - persze változó intenzitással (és minőségben) - ez már így is marad.

Cthulhu baba

1986-ban Lovecraft műveinek jogdíjkötelezettsége lejárt, ezért hazánkban főleg ez idő után jelentek meg írásai a Móra, Valhalla Páholy, Dávid, Lazi és a Szukits Könyvkiadók jóvoltából. Akit érdekelnek írásai, azoknak a Szukits Kiadónál megjelent Howard Phillips Lovecraft összes művei I-II-III. című könyvet ajánlom, igazi szépség a polcon a minden bizonnyal maradandó könyvélmény nyújtása után, amit elolvasása közben nyújt a horror-irodalom szerelmeseinek. Aki nem akar ismeretlenül ekkora összeget beruházni a könyvekre, annak pedig a szintén a Szukits Könyvkiadónál nemrég megjelent Howard Phillips Lovecraft legjobb műveit ajánlom (feltéve, ha a fent említett novellák is megtalálhatók benne)!

Linkek:
Wikipedia
Moly
Goodreads
H. P. Lovecraft Archive
Lovecraft műveinek listája
H. P. Lovecraft képregények (Unspeakable Vault (of DOOM))

Egy kis biztatás a bloggerek felé

Mostanában több könyves bloggernél olvasom, hogy ilyen-olyan okból nincs kedve blogolni, mert nem tudják, hogy a moly mellett valakit is érdekel-e az, amiről írnak, vagy mert tehernek érzik, hogy össze kell(ene) kaparni napi-heti egy posztot, hogy mindig legyen valami friss tartalom, amiért érdemes néha arra járni másoknak is.

Miért gondolják ezt rosszul? Bocs, ha a tovább mögött túl sok az ego-ból, megpróbáltam visszafogni magam így is! :D

Jelentem, nem csak a barátok - és a többi blogger - olvasnak Titeket! Pár napja felkeresett egy K.E.D.V.E.S. K.I.A.D.Ó. - nem egy kis magánkiadó, hanem egy NÉV -, hogy ugyan ajánljak már nekik NÉGY könyvet és KÉT olyan írót, akik már több könyvvel rendelkeznek, vagyis könyveiket a kiadó folyamatosan tudná megjelentetni!

ÉN! Azért, mert olvassák a blogot, és látták, hogy szeretek ezzel foglalkozni (és remélem, nem is írok nagy marhaságokat).

A feladatnak persze nagyon megörültem, és félig-meddig sikerült is tegnap megoldanom a kihívást. A négy könyvből aztán lett 40 (ami, mivel a 90%-uk sorozat, inkább 100 könyv), a két íróból 17! :D

Hát igen, van elmaradás a magyar könyvkiadásban, plusz nem tudtam, melyik írónak van (esetleg) már valamilyen élő - titkos - szerződése magyar kiadókkal, ezért írtam többet, meg mert nem tudtam, hogy pontosan milyen könyveket is keres a kiadó.

A részletek persze titkosak (!!!) - :-D -, de mától folyik náluk a munka nagyban, és ígéretet kaptam rá, hogy mihelyt valami realizálódik, jelzik nekem!

Mekkora lenne már olyan könyvekről, írókról, sorozatokról írni majd - mondjuk jövőre -, amiket én "adattam ki"! Mindegyik könyvet el fogom olvasni, azt jól gondoljátok, bizony! :D

Alapvetően azért kezdtem neki a blognak, mert a könyvélményeimet le akartam írni, hogy ne feledjem el őket pár év múlva - és nem akartam txt fileban eltárolni a HDD-n -, valamint hogy másoknak is "irányt mutassak" amennyire tőlem telik, de egy ilyen feladatot is el tudtam - álmomban - képzelni magamnak (sőt még többet is)!

Szóval azt kell mondjam, én most meg vagyok elégedve a blogos keretekkel - és a kiadó mellett mostmár van még valaki az országban, aki nagyon szorít, hogy ebből az egészből tényleg legyen valami!

Ide jöhetnek kommentben az ötletek, hogyha nektek is vannak olyan könyves kívánságaitok, amiket szívesen vennétek, ha már végre kijönnének magyarul, mert tűkön ültök miattuk! Remélhetően a kiadó emberei visszalátogatnak ide, de ha nem és elég - jó - ötlet összegyűlik, akkor én elküldöm nekik még azokat is, megígérem! (Fantasy legyen vagy sci-fi - és én nem mondom meg, melyikeket ajánlottam!)

Mit szóltok? Idén korán jött a karácsony, vagy mi??! :D

Dühöngő!!!?!!!

Nyírjuk ki Leiterjakabot!

Ellentétben egy jó barátommal, nekem nagyon tetszett Brent Weeks Éjangyal sorozatának első két része, ezért alig vártam, hogy a trilógia záró darabja is megjelenjen végre a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából. Mikor először láttam a könyvesboltban valamikor karácsony előtt, azonnal lecsaptam rá - a keményfedelűre -, úgy megörültem, hogy még a szokásos jóárasított kedvezményemet sem vártam meg, sőt haza sem mentem, hogy legalább egy sima Alexandrás Online rendelési kedvezményt kihasználjak. Ráadásul, mivel úgy gondoltam, hogy hagyom érni a kettőnk közti feszültséget, nem is kezdek neki azonnal az olvasásának, hiszen vannak még jó könyvek előtte, amit el akartam olvasni (Hyperion, Ködszerzet).

Végre eljött azért a nap, mikor belekezdtem.

Aztán jött a feketeleves.

Olvasom, olvasom, és azt veszem észre, hogy csomó részt nem értek benne. Gondoltam, túl rég olvastam az első részeket, nem emlékszem a cselekményre, ezért gyorsan elolvastam a 2. rész utolsó pár fejezetét, de azokkal nem is volt sok gondom, hamar eszembe jutottak a történeti szálak, ezzel tehát nem volt probléma. Akkor arra gondoltam, hogy lehet túl fáradt vagyok az olvasáshoz, vagy túl nagyok voltak az elvárásaim, ezért nem tetszik a könyv - mert a 100-200. oldal környékén már nem tetszett -, vagy hogy annak a barátomnak igaza volt, és nem volt jó már az első két könyv sem, de ezt nem akartam elhinni.

És akkor rájöttem.

Pár hasonlóan értelmes mondat van a könyvben is! :S

Nem emlékszem rá, hogy az előzményekben is így volt-e - szerintem nem -, de a könyvben akkora körmondatok vannak (ami nem baj), amik nem vezetnek sehová és teljesen magyartalanok (ez már baj), sőt se-füle-se-farka, se alanya, se állítmánya, mint például a képen, hogy viszketett a szemem, miközben olvastam, (hogy egy másik barátom tollával is ékeskedjek)! :D

Mivan, Weeks elfelejtett írnií? Kérdeztem.

És akkor megláttam. 

archmag

benne a mondat közepén.

Ez meg mi a fene? Semmi összefüggésben nem volt a mondat többi szavával. Elővettem az angol eredetit, és rögtön látszódott, hogy az archmagi [ősmágus (főmágus a könyvben)] eredetijének egy része maradt benne a magyar kiadásban.

Ekkor már volt egy halvány gyanúm, hogy amikor a kapitány rákiált az osztagára, hogy: SÜN! (Sün alakzatba fejlődj!), azt sem Weeks találta ki és írta meg, de ennek már nem jártam utána, de amennyiben a fordító élt a szabadságjogával, hát üzenem, hogy kizökkentett a mű élvezetéből - sőt azóta sem találok vissza.

Azt hittem, ennél nagyobb baki már nem maradhatott a könyvben (de nem csak ez az egy volt, hemzseg a hibáktól, alig bírtam olvasni, szó szerint szenvedtem rajta át magamat napokon keresztül, és persze a kedvemet is elvette az egésztől - a benne maradt fejezeteken belüli fölösleges (eredetiben nem szereplő) alfejezet-határoló grafikákról nem is szólva), mikor elértem az 53. fejezethez, ahol ez állt:

"Kylar nem tudta miért, de az, hogy Lantano Garuwashi megsértődött, és nem volt hajlandó megküzdeni vele öt éve, valahogy melengette a szívét."

Ebben az a furcsa, hogy a könyv első része sem játszódott még 5 évvel ezelőtt, sőt Kylar LG-vel kb. 1 hete futott össze először, az előző fejezetek egyikében. Ez megint rávett arra, hogy elővegyem az eredetit, hiszen ez látnivalóan hülyeség volt.

"Kylar didn't know why, but that Lantano Garuwashi was peeved not to get to fight him five years hence somehow warmed Kylar." 

Szerintem ez helyesen, noha nem diplomáztam angolból, mint gondolom a fordító:

"Kylar nem tudta, miért, de az, hogy Lantano Garuwashi megsértődött, mert nem kaphatta meg a párbaját öt év múlva, valahogy melengette a szívét."

Mit ne mondjak, ekkor már nagyon ideges voltam szerencsétlen fordítóra, hiszen ez ordító baki - ráadásul hány olyan apróbb mellett mentem el, amit esetleg észre sem vettem, csak éreztem inkább miattuk, hogy az egész könyv sántít, hogy inkább bele sem gondoltam -, és megnéztem, hogy ki az (Gazdag Tímea). Ő fordította le az első két kötetet is, de úgy, hogy nem akadtam fenn semmi kirívó baromságon. (Biztos volt bennük is, de csak annyi, mint más könyvekben, esetleg simán ráfoghatóak a fordítói szabadságra.) Hangsúlyoznám újra, eddigre már kb. 1200 oldalon túl volt a regényből, itt már illik ismerni a szereplőket, az író stílusjegyeit, stb.

Akkor mégis, mi a hiba, miben más a harmadik kötet, mint az első kettő?

Talán a korrektor (Gera Zsuzsanna) aludt el vagy el sem olvasta a nyers fordítást és egy sima ARC példányt adtak ki készként, pénzért? Sajnos nem tudom, de már előre félek, hogy milyen lesz az Abercrombie-trilógia harmadik részének (ha már végre kijön) a minősége! :S

Most komolyan, a Könyvmolyképzőtől kaptam a Lámpagyújtásra egy ARC példányt az Iron King-ből. Abban ehhez képest nem volt hiba (legalábbis látványos). Olvastam mostanában több KK-s könyvet, és mindet elfogadhatónak tartottam belülről (kívülről meg kimagaslóaknak).

Most azért vagyok olyan negatív, mert egy olyan könyv lett szerintem silány minőségben kiadva (drága pénzért megvéve), amit szerettem és a polc ékeként képzeltem el, most meg felidegesedek, ha csak ránézek?

(Pedig a könyv jó egyébként, nem akartam a magyar kiadás miatt lepontozni - 1-est kapna ugyanis a pontozási rendszer szerint -, ezért született meg ez a poszt!) 

Hol van még az április?

[A közelmúltban egy ilyen - fordító/kiadó - által elszúrt könyvet olvastam a Stephen King elveszett műveit valami olaszos nevű fickótól, hát az egyszerűen élvezhetetlen lett. Életem egyetlen egy pontos könyve a "fordító"-nak köszönhetően. Az annyira rossz volt, hogy a Stephen King HQ FAQ-ja nélkül teljességgel használhatatlan WC papír lenne csak az egész. De még az ő pontosításuk sem fedte le a hibák tömkelegét. A saját példányomban még vagy 10-et kijavítottam menet közben, aztán hagytam a csudába.]

Leiterjakab

Elküldöm ezt a posztot egyébként a FB-on a kiadónak is, kíváncsi lennék/leszek a válaszukra! Nem nyomtatom én a pénzt, hogy ne érdekeljen, ha félkész terméket sóznak rám!

Nektek van hasonlóan fájó élményetek könyvekkel kapcsolatban? Osszátok meg bátran!

Magyar e-könyvek

Mától, az Agave Könyvkiadó webboltjában három könyv megvásárolható immár elektronikus könyv formátumban is (prc és epub változatban is). A kiadó lépésének én személy szerint örülök, bár most nem olvastam utána, hogy van-e a fileokon valamilyen védelem, vagy nincsen. Azonban még a jobbik esetet feltételezve (hogy nincsen) is lenne pár gondolatom a dologról.

Örvendetes, hogy a könyvek (magyar) szerzői hozzájárultak műveik elektronikus terjesztéséhet, és nem csak a papír alapú könyvet adják ki újra, hanem más, eddig exkluzívnak számító tartalmat is pakoltak hozzájuk (novellák, térképek, fotók, stb.).

Azonban a kért árat még így is DURVÁN túlzónak tartom (1990ft), mégpedig nem a könyvek minősége miatt, hiszen bevallom, egyiket sem olvastam még a három közül, hanem a következők miatt:

- Évek óta a boltok polcain "porosodó" könyvekről van szó - az egyik ráadásul már második kiadása egy 1991-es könyvnek -, amelyeket a rajongóik már régen beszereztek, papír alapú értékesítésük - gondolom - már nem igen hoz a konyhára a kiadónak.

- Antikváriumban olcsóbban hozzá lehet jutni a könyvekhez, de még az Agave saját boltjában is 300 forint durván csak a két változat közt a különbség.

- Nem értem, mi indokolja ezt az árat, hiszen jogdíjat már nem kell - feltételezem - kifizetni a szerzőnek újra, az epub (és főleg a prc) készítése "otthoni" minőségbe mondjuk jó kemény két perc, de persze kiadásra szánt verzió készítésekor mondjuk - a könyv újbóli teljes átolvasását is beleszámítva - mondjuk két nap, de legyen egy egész hét, és a csilli-villi elektronikus változat már kész is!

- Nincs raktározási költség, fordítási költség, nyomdai költség, szóval gyakorlatilag a könyv egész összege (minusz az író díj, ami nem tudom mennyi, de mindegy is [de nem hiszem, hogy a filmekből jól ismert 10%-nál több lenne :D]) nettó haszon a kiadónak, ami innentől fogva folyamatosan, - minden eladott példány után - csörgedezhet a kasszába. Ezzel különöseben nagy bajom persze nincs is, hiszen ebből él a kiadó, de ez az összeg (a majd 2000 forintos e-könyv árnál) jóval nagyobb haszon, mint a sima papírnál, míg effektíve sokkal kevesebb melóval/kiadással jár.

Évek óta várom azt, hogy az e-könyvek elárasszák a magyar piacot is, de 2000 forintért akkor sem fogom megvenni, ha papír alapon már ki sem jön a mű. Nézzük már meg az amazon árait. Az éhező, nyomorgó amerikaiak a blockbuster, 2011-es könyveket 5$-8$ közötti áron simán megkapják (ez még most is 1500 ft körüli ár), de folyamatosan tolják ki magukból a könyveket ennél jóval olcsóbb (hagy ne mondjam, hogy ingyen) egy dolláros árkategóriában is.

Persze nagyobb a piac, meg minden, értem én, de...

Agymenés - Heti nyavalygás

Az előző poszt óta szégyenszemre egy oldalt sem sikerült elolvasnom semmiből, aminek több oka is van. Például, hogy el vagyok utazva, semmire sincs időm a baba miatt (ezt nem panaszkodásként mondom), - egy Breaking Bad 4. évados dara azért belefért (nagyon jó kis sorozat) -, meg a bőség zavara, hogy nem tudok választani a sok jó új könyv között, amik előttem állnak még, valamint, megnéztem az Északnyugati átjáró című 1940-es filmet Spencer Tracy-vel a főszerepben, hiszen egyik legnagyobb könyvélményem volt anno az azonos című Kenneth Roberts könyv, és mivel utoljára kb. az internet "beindulásakor" olvastam, nem is hallottam arról, hogy ebből készült film is, szóval azonnal pótolnom kellett. (Nem hogy az Oliver Wiswell-t olvasnám inkább, ami még hátra van tőle. - Ja, ebből az "új" kiadást ne vegye meg senki, mert az csak a könyv fele, a régi 40-es évekbeli kiadás több mint 500 oldallal hosszabb (nekem kétszer kellett megvenni persze, mert nem figyeltem oda erre!))

Most, a film után meg a könyvet akarom azonnal újraolvasni, hiszen a film csak egy részét dolgozza fel a könyvnek, viszont arra pont jó volt, hogy felidézzem, mennyire istentelenül tetszett ez a könyv, és most csak ülök, és várom, hogy valami legyen, hiszen ez a könyv nem egy rövid kis mű és időm meg eddig sem volt az eddig felgyűlt könyv-hátralékom pótlására, szóval a kétségbeesés kerülget.

Hozzátéve, hogy elkezdtem játszani a Vindictus-al, ami nagyon bejön, de laptopon nem egy nagy élmény most, szóval arra is kéne időt szakítani majd otthon, plusz a melóban is felpörögtek az események - bár az még csak szombattól érint, mert ráadásként ez az időbeli elúszás még SZABI közben is történt, nem csak egy átlagos munkás héten.

Ti hogy kezelitek jobban az időtöket (vagy mindenki csak rohan és nincs erre semmi megoldás?)?

Én rászoktam, hogy ha kell ha nem, 4-5-6-kor kelek minden nap. Jobban mondva a normál kelési időm előtt 2 órával, hogy legyen egy kis időm olvasni is, ne csak a napi rutinra. Megsúgom, annyira nem működik jól! :P

Ja, és 10-én jön ki elvileg Brent Weeks "Árnyas" sorozatának 3. része is!!!

Agymenés - Kell-e ennyi könyv?

Érdekes beszélgetésbe bonyolódtam a neten a minap, és hamar kiderült, hogy mindkettőnkben hasonló gondolatok merültek fel, amit most megosztok, hátha más is gondolkodott hasonlókon.

(A dőlt betűs részek idézetek más "tollából".)

Kell-e ennyi könyv?

Az ókorban volt mondjuk 30 író, összesen kb. 200 könyvvel, ami értelmes volt (csak arányszám, biztos több is volt, bár 10-et se tudnék most éjjel felsorolni, az biztos), A középkorban is kb ugyanez volt a helyzet, de inkább históriás énekek, kódexek meg ilyesmik, nem hiszem, hogy annyi "regény" "jelent" volna meg akkor. 

Az 17xx-as években kezdtek egyre sűrűbben megjelenni irodalmi alkotások, de még inkább a 18xx-as években, de ebben a 200 évben is hány jelentős író élt? 100? Az egész világon! Hány könyvet írtak ezek? 300-at? (és nem 3000 oldalas trilógiákat). Ha valaki gazdag volt akár minden könyvüket is elolvashatta, ha akarta volna. 

Most hány könyv van? Magyarországon évente szerintem simán megjelenik 3000 új könyv. A világon? Szerintem 1000 lehet hetente megjelenik. Ki tudná ezeket mind elolvasni (már csak azokat persze, amelyikek ebből érdeklik), hány jó könyvről nem is hallunk, max évekkel később csak.

Ja, és persze az a pár 1000 régi könyv, amit az ősök megírtak, az se megy a kukába, a mostani fiatalságnak azok is újak, a suliba kötelező lesz közülük vagy 50, szüleik is ajánlani fognak nekik pár régi kedvencüket (Verne), hátha "rajongó" lesz a sarj is, stb.

Azok, akik 20 év múlva születnek, hány könyv közül kell kiválasszák az első könyvüket, ami esetleg meghatározhatja, hogy szeretni fognak-e olvasni, vagy nem (és milyen stílusú lesz az a könyv?)

"...A mai gyerekek, fiatalok egy magyar villanyszerelő angol néven kiadott fantasyjáért vannak oda (már amelyik olvas), míg régebben a gyerekek Karl Mayt vagy Dumas Monte Christóját olvasták. Úgyhogy szerintem, ha nem írnának többet az írók bőven elég lenne egy életre (és az emberek se lennének butábbak), hisz valóban minden évben csak több lesz. Ilyen huszadrangú szerzők meg ott toporognak, hogy az ő ponyvájukat olvassák a gyerekek. Egyszerűen annyi jelenik meg, hogy a régieket már senki nem akarja olvasni..."

Na, nem panaszkodásból mondom, hogy túl sok a könyv, egyszerűen tényleg borzalmasan rohadt sok könyv van már. (Persze nem feltétlenül Magyarországon, inkább angol nyelvterületen lehetnek még nagyobb bajban az olvasók. A magyar könyvkiadási tempóval még épphogy felveszem a ritmust olvasásban. - bár a régiek pótlása és az újraolvasásokra már nem nagyon van időm.)

"...Azt nem tagadom, hogy van pár szerző, akik újak és mondjuk szívesen olvasok tőlük, csak egyszerűen már olyan sok lesz, hogy nem győződ."

"...Hisz most még elolvashatod az előző 2700 év termését: ez 2030-ban úgy lesz, hogy elolvashatod az előző 2700 évet plussz annak a 20 évnek a termését, ami 2011 és 2030 közt jelenik meg (amire kb. megint kevés egy élet: mármint csak arra a 20 éves termelésre). Pedig nem olvashatsz állandóan."

Persze inkább több könyv legyen, mint kevesebb, de...

Ez az egész azért jutott az eszembe, mert magamban keseregtem, hogy sosem fogok az olvasási listám végére érni akkor sem, ha csak olvasnék mindig, ami persze lehetetlen, valamint, hogy mennyi olyan író van már most, akiről sose hallottam / sose fogok hallani / hallottam, hogy jó / láttam, hogy a 20. NY Times Bestsellere jön ki magyarul, de még soha egy betűt sem olvastam tőlük. 

És a számuk minden nappal egyre több.

Uff!