A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hugo-díj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hugo-díj. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 17., hétfő

Neil Gaiman - Amerikai istenek

Újraolvasó
Neil Gaiman - Amerikai istenek
(10. évfordulós bővített kiadás) 

Neil Gaiman - American Gods
Eredeti megjelenés: 2001
Magyar kiadás: Szukits, 2003; Agave, 2012
Hossz: 656 oldal
Műfaj: misztikus, fantasy, sci-fi, horror
Fordította: Juhász Viktor
Díjak:
HUGO-díj (2002)
Nebula-díj (2002)
Locus-díj (2002)
Bram Stoker-díj (2001) 
World Fantasy-díj jelölt (2002)
Mythopoetic-díj jelölt (2002)

Tartalom:
Szörnyű vihar közeledik…
Árnyék három évet töltött börtönben, közben mindvégig csak azt a pillanatot várta, amikor végre hazatérhet szeretett feleségéhez, hogy együtt új életet kezdjenek. De mielőtt találkozhatnának, szabadulása előtt néhány nappal a felesége autóbaleset áldozata lesz. Árnyék élete romokban hever, és ekkor a sors egy különös idegennel hozza össze, aki Szerda néven mutatkozik be, és furcsa módon sokkal többet tud róla, mint ő saját magáról.
Szerda munkát ajánl neki, és miközben az események egyre váratlanabb fordulatokat vesznek, Árnyék kénytelen lesz megtanulni, hogy a múlt sohasem hal meg igazából. Mindenkinek, még az ő szeretett Laurájának is voltak titkai, és az álmok, mesék, legendák sokkal valóságosabbak, mint azt korábban gondolta volna. Árnyék számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mindennapi élet nyugodt felszíne alatt különös vihar tombol. Egy háború, amelynek tétje nem más, mint Amerika lelke. Egy háború, amelynek Árnyék hirtelen a kellős közepén találja magát.
A Hugo-, Nebula-, Locus-, SFX Magazine- és Bram Stoker-díjas, világszerte elsöprő sikerű regényt most a könyv megjelenésének tizedik évfordulójára kibővített változatban vehetik kezükbe a magyar olvasók.


Egyszerűen nem tudom kiválasztani a kedvenc írómat. Nem is nagyon akarom, és szerencsére nem is muszáj. Tíz alá sem tudok nagyon menni, mikor gondolatban számba veszem a lehetséges jelölteket. Legalább kettőnél közülük viszont nem számít semennyire még a téma sem amiről írni akarnak. Gondolkodás nélkül, egy szempillantás alatt ülök neki akár újra és újra bármelyik könyvüknek annyira bízom bennük, annyira tudom, hogy azt kapom, amire vágyok. Ők Stephen King és Neil Gaiman. Kettejük közül King-nél könnyebb érzékeltetni, hogy miről van szó, hiszen mikor kijön egy új horror-könyve, rohanok a boltba, de mikor kijön egy - mondjuk úgy - életrajzi-dokumentum-regénye, amiben "csak" az írói hivatásról, az írásról beszél, akkor... rohanok a boltba. 

Gaiman egyszerűbb eset kicsit, hiszen ő azért általában fantasyt ír, még ha fantáziája annyira gazdag, kifacsart, megdöbbentő és újszerű is (mostanában azért sokszor és egyre több helyről hallom, hogy egy történetet ír meg újra és újra, valamint, hogy a Sosehol óta (1996) nem írt igazán jó, egyedi könyvet - így az Amerikai istenek (2001) is csak egy másolat), hogy a fantasy-irodalom megújítójának is nevezték. 

"Minden óra sebet ejt rajtad. Az utolsó végez veled."

Neil Gaiman (1960 - )
Nem olvastam még az összes Gaiman könyvet sajnos (az Anansi fiúk például jelenleg nagyjából beszerezhetetlen, pedig ugye kvázi előzmény-regényről lenne szó), ezért nem tudom, melyik tábornak van igaza. De az Amerikai isteneket most olvastam másodszor - persze először ebben a formában, mint a 12.000 szóval kibővített jubileumi változat - és ugyanakkora élmény volt, mint először kézbe venni anno 2003-ban. Egyébként itt meg is jegyezném, hogy biztosan igaz a regény kibővítése - hisz az előszóban maga Gaiman mondja el az okokat, miért volt rá szükség -, de a szöveg annyira egynemű, hogy meg nem tudnám mondani, melyek voltak a bővített részek. Gondolom kis Google-kutatással hamar rá lehetne jönni, de igazából mindegy, hisz így kerek egész a mű. Kicsit én is féltem a kibővített változattól, hogy nem adja majd azt az élményt, mint régen, de megnyugtatásul közlöm a többi még tartózkodó olvasóval, hogy nyugodtan elolvashatják, a mű szenzációs maradt még mindig!

Az író szerint a könyv műfaja behatározhatatlan, erre utal az is, hogy azok a kritikusok, akik hivatásszerűen foglalkoznak az irodalommal, a legnevesebb fantasy, sci-fi és horror díjakat is ennek a regénynek adták. Bár nem sajnálom Gaimantől egyik díjat sem, de klasszikus sci-fi elemeket nem igazán fedeztem fel a könyvben és a horror-regények eszköztárai is csak nyomokban találhatóak meg benne. 

"...Nekem van egy testvérem. Azt mondják, ha összeraksz minket, egy személyt kapsz, érted? Fiatalkorunkban nagyon szőke volt a haja, nagyon fényes, és az emberek azt mondták, ő a jó. És az én hajam nagyon sötét, sötét volt, mint a tiéd, és az emberek azt mondták, én voltam a gazember, érted? És most eltelt sok idő, és a hajam szürke lett. Az ő haja is, gondolom, ősz. És megnézel minket, és nem tudnád megmondani,  ki a fény, és ki a sötétség."

Most nézem, hogy lassan már ott tartok, hogy "egyszerű" fantasyként nézek a regényre, ami bár messze nem negatívum nálam, de itt mégis jóval többről van szó. Az Amerikai istenek folklorista elemekkel gazdagon átszőtt road-regény, egy hihetetlen utazás története, amiben Árnyék bejárja Amerika nagy részét, az "ismert földek"-től kezdve a "kárpit mögötti" helyeken és az álmain át lelke legmélyebb zugaiba. Utazása minden, csak nem önkéntes, a körülötte folyó eseményekből eleinte semmit nem ért, amit igen, azt is csak felszínesen vagy egyenesen rosszul. Ehhez az utazáshoz adja a hátteret az ősi és a modern istenek közt kitörni készülő csatározás, aminek Árnyék hirtelen a középpontjában találja magát.  

Megfelelően grandiózus a sztori Gaiman ezidáig leghosszabb terjedelmű és talán legfontosabb írása számára, de egy jó ötlet még nem emel kultikus magasságokba egy művet, azt jól is kell megírni. Szerencsére pont ez Gaiman [és King] egyik legnagyobb erőssége (amit a poszt elején akartam kihangsúlyozni, aztán ide került végül), nevezetesen, hogy erőlködés nélkül elvarázsolja az olvasóját. A prózája olyan könnyed, mondanivalója olyan világos, a fantáziája annyira bámulatos, a gondolatai mély értelműek, elgondolkodtatóak, karakterei ÉLŐK, párbeszédei sziporkázóak, leírásai meghökkentőek és gazdagon illusztráltak, történetvezetése csavaros, csapongó és jórészt kiszámíthatatlan. Gaiman valóban választott foglalkozásának egyik legnagyobb mestere.
Elkezdtem olvasni a könyvet, és amikor először felnéztem, jóval túl voltam a felén! (Pedig mostanában ez nem igazán szokott összejönni nálam.) Tiszta élvezet volt olvasni a könyv minden sorát.

"...Árnyék az őzgida tetemére pillantott. Ha igazi erdőjáró lenne, most hasítana magának egy szelet húst, és megsütné a gallyakból rakott tűzön. Ehelyett leült egy kidőlt fatörzsre, megevett egy Snickerst, és tudta, hogy nem igazi erdőjáró."

Bár a fentebb leírtak mind igazak, és szerettem Árnyék és Szerda karakterét, közös központi történetüket, de még ennél is jobban azokat a részeket, amik konkrétan a világ különböző népeinek isteneiről, mitológiai alakjairól, héroszairól szóltak - és evolúciójukról. Hogyan születtek meg, hogyan kerültek át az Újvilágra és miután - csaknem - elfeledték őket, hogyan maradtak fenn, hogyan "hódoltattak maguknak" és mégis, mi a fenét csináltak valójában ebben a számukra olyan ellenséges helyszínen és korban. Ugyan csak a könyv hátterét adják, színesítik a könyv mitológiáját, de például az első viking telepesek, a kikapós cornwalli lány vagy a dzsinn története - beágyazott mini-novellák képében - nagyszerűen vezetik fel a későbbi Lakeview környéki események mozgatórugóit.

"...majd hadonászva megpróbálta elmagyarázni az ír istenek történetét, akik egymást követő hullámokban érkeztek Galliából és Spanyolországból és minden átkozott helyről a világon, és minden egyes hullám átalakította az előző isteneket trollokká meg tündérekké meg mindenféle átkozott teremtménnyé, amíg meg nem érkezett maga az Anyaszentegyház, és Írország összes istenéből ukmukkfukk tündér lett vagy szent vagy halott király..."

Igazi road-regényhez méltóan a szereplők rengeteg helyszínre ellátogatnak, köztük olyan "kultikus" helyekre, amelyek létezéséről sem igen hallott az átlag magyar olvasó (Ház a sziklán, Sziklaváros), ám a jubileumi kiadás előszavában a szerző maga biztosítja az olvasót, hogy a regényben szereplő helyek között alig találni kitaláltat (a cselekményre ez valószínűleg - és remélehetőleg - már nem áll).

A könyv fordítója ugyanaz a Juhász Viktor, akinek a 2003-as változatot is köszönhetjük, ami igencsak szerencsés. A fordítóval egyébként a Könyvesblog készített egy interjút pont a regény kapcsán. A könyv borítója szerintem jól sikerült - messze jobban, mint pár külföldi próbálkozás -, bár azt nem tudom, hogy Gaiman könyvei miért nem értek meg egy egységes, keményfedelű "életmű-kiadást", de ezt az Agavénál valószínűleg jobban tudják.

A könyvből Amerikában létezik egy erősen korlátozott, 750 példányszámú limitált kiadás, amiről szó esik az előszóban is. Nos a cirka potom 200.000 forintért árult könyvcsodáról itt látható pár jó kép. Magyarországon vajon van belőle valakinek? Elfogadnám! :)

Az Amerikai istenek szerintem tipikusan olyan könyv, amit nem lenne túlságosan nehéz - jól! - vászonra vinni. Az író is szeretné filmen látni a művét és évek óta tartja magát a pletyka, hogy lesz is belőle valami. Ha minden igaz, 2013-ban el is kezdődik a forgatás. Az HBO sorozatban gondolkodna, de nincs még a gyártó sem lefixálva. Azért már előre: ujjak keresztben! A könyv folytatása is be lett ígérve, azt is több mint tíz éve várjuk, lassan lehet, hogy lesz is belőle valami (talán pont az utószóban megemlített kínai élményeiről (kínai istenekről?) szóló könyve lesz az?

Könnyű dolog megmondani, kinek ajánlanám a könyvet. Mindenkinek, aki nem fél használni a fantáziáját és készen áll arra, hogy egy könyv felforgassa a világát.

A recenziós példányért nagy köszönet az Agave Könyveknek!

Értékelés: 10/10


2012. április 15., vasárnap

Naomi Novik - Őfelsége sárkánya

Naomi Novik - Őfelsége sárkánya
(Temeraire 01.)

Naomi Novik - His Majesty's Dragon
(Temeraire 01.)
Eredeti megjelenés: 2006
Magyar kiadás: Agave Könyvek, 2008
Hossz: 329 oldal
Műfaj: fantasy, kaland, háború, alternatív történelem
Fordította: Heinisch Mónika
Díjak:
Locus-díj győztes [legjobb első regény] (2007),
HUGO-díj jelölt (2006),
Compton Crook-díj győztes [legjobb SF/F regény] (2007),
John W. Campbell-díj [legjobb elsőkönyves szerző] (2007)

Tartalom:
A napóleoni háborúk már önmagukban is izgalmasak, ám ha belegondolunk, hogy a csata nemcsak a földön, hanem a levegőben is dúl, méghozzá sárkányok hathatós segítségével, akkor egészen újfajta izgalmak várnak ránk. Amikor Őfelsége Hajója, a Kevély elfog egy francia fregattot és megszerzi a fedélzeten található legnagyobb kincset, egy kínai sárkánytojást, a tengeri ütközetek veterán angol tisztjének, John Laurence kapitánynak beteljesedik a végzete. Megszokott életét és jelenét feldúlja a bizonytalan jövő - és a váratlan barátság a legfurcsább lénnyel, akit valaha látott. Temeraire, a sárkány hátán Laurence kapitány kitapasztalja a légi hadviselés csínját-bínját. Hogy megtörjék Bonaparte arcátlan támadását a brit föld ellen, és hogy megakadályozzák a franciákat saját sárkányaik bevetésében, Laurence-nek és Temeraire-nek eleddig ismeretlen veszélyekkel és kihívásokkal kell szembenézniük, amelyeken a Brit Birodalom jövője áll vagy bukik.

"Úgy keltek életre lelki szemeim előtt a könyvek, ahogy olvastam őket. Ezek csodálatosan megírt regények, hiszen nemcsak frissek, eredetiek és lendületesek, de tele vannak csodálatos, érző szívű szereplőkkel. Az Őfelsége Sárkánya két olyan műfaj ötvözete, amit különösen szeretek: fantasy és történelem. Alig várom, hogy lássam, amint sárkányok is részt vesznek a napóleoni háborúkban. Én az ilyen filmek miatt járok moziba."
(Peter Jackson, A Gyűrűk ura-trilógia rendezője)  


Vegyük ezt a regényt, ami immár négy éve jelent meg magyarul, majd itt vagyok én, a fantasy irodalom örökös híve. Miért nem olvastam még? Miért vártam eddig ezzel a sorozattal, mikor mindenki istenítette? (Mellesleg pont ez volt az egyik oka persze, ahogy pont a minap Nima is írta [érdekesek a kommentek is]). Azért, mert nő írta. Idióta egy előítélet nem mondom, de nem azt kérdőjelezem meg, hogy egy nő nem tud jó könyvet, jó fantasyt írni (Robin Hobb - hosszú évekig azt hittem fickó), azt kérdőjeleztem meg magamban, hogy jó fantasy-háborús könyvet tudnak-e írni. (Meg akkoriban pont elegem volt a sárkányokból egy kicsit - mint most a vámpírokból)
Kezdjük gyorsan a negatív dologgal. Nos, Naomi Novik nem tudott. :)
A pozitív oldal: szerintem nem is akart.

Ami miatt viszont mégis különösen vonzott ez a sorozat, az a napóleoni háború idején játszódó történet - és a hajó a borítón. Gyerekkorom óta rettenetesen komálom a tengeren, a vitorláshajókon játszódó történelmi/kaland/ifjúsági/háborús könyveket is [Aki olvasta Komáromi Zoltán - Bátrak hajóját, annak repül a pacsi! 10/10]. - Ez mondjuk végülis nem olyan lett, de erről később.
Nos a könyv végül jobb lett, mint reméltem. A történet az elejétől fogva pörgött, de a lényeg, hogy a legelejétől bevonzott a történetbe. Az angol fregatton szolgáló keményvonalas tengerészkapitány karaktere nekem minden mennyiségben jöhet. Itt is azonnal megkedveltem, ráadásul később sem adja fel az elején megismert stílusjegyeit és szokásaihoz, neveltetéséhez végig hű marad, ezért a könyv olvasása közben sem kellett kiábrándulnom belőle.
(A napóleoni háborúk még az "úriember" háborúk közé tartoztak, amikor a szemben álló felek becsülete sokat számított, ami mára annyira szokatlan, hogy lassan felüdülést jelent egy azidőtájt játszódó háborús könyv olvasása is.) 
A másik főszereplő Temeraire, a sárkány, akiről - már bocsánat -, de én semmit nem feltételeztem, azt hittem rajta fognak majd csatába menni, néha megsebesül, stb., olyan lesz, mint egy "sima" Dragonlance-es fantasy sárkány. Nos ennél sokkal többről van szó. Ebben a világban a sárkányok értelmesek - egyik faj kevésbé, a másik az embernél is értelmesebb -, tudnak beszélni, saját személyiségük van, a feladatokat csak akkor teljesítik, ha az ő morális szűrőjükön is átmegy, nem követik gazdájukat fejetlenül a halálba, koncertekre szeretnének járni, este felolvastatnak maguknak, stb.
A többi szereplő egyenlőre (hiszen több részes sorozatról van szó) - nagyon - mellékszereplő, róluk alig-alig lehetett megtudni bármit is.

A történetvezetés példás (leszámítva a csatákat, ld. később), a könyv olvastatja magát, gyakorlatilag le sem lehet tenni, a világ ügyesen kitalált, a történet pörög, bár nem csatából csatába mennek, mint amire akár joggal számítani lehetne, sőt! A sárkányok faja és viselkedése talán a legjobban kidolgozott az eddig általam olvasott sárkányokat is felvonultató könyvekkel összehasonlítva. (Anne McCaffrey-t tehát ne vegyük ide, mert egyenlőre ő is még várat magára.) A leíró és a párbeszédes részek is teljesen rendben vannak, persze szépirodalomról azért ne beszéljünk. Egy dolgot azért nem tudok "megbocsátani" az írónőnek. Azt tudtam már, hogy a sárkányok és reptetőik közötti kapcsolat bizony jópár oldal lelkizést kitesz, azonban ezek a részek engem nem fárasztottak le semennyire, szóval nincs ezzel semmi probléma - csak egy dolog zavart, de az borzalmasan. A kapitány a hím sárkányát amikor hízeleg, kedveskedik neki, rendre kicsimnek, drágaságomnak szólítja. ....[sőt, a sárkány egyszer felajánlja neki, hogy összeházasodhatnak... hát igen, ott még nem volt túl okos sárkány! :D] Könyörgöm ezt miért kellett...?! Persze kis dolog, de...

Naomi Novik (1973 - )
A helyszín a történelmi Föld, ahol minden ugyanolyan, mint ahogy emlékszünk rá történelemóráról (nincs mágia, szörnyek, kitalált birodalmak), kivéve, hogy az emberek mellett sárkányok is élnek. A történet kezdetén javában dúl az angol-francia háború, ami végigvonul az egész könyvön, ám tényleges harci esemény talán kettő van benne (az egyik jó hosszú), és nekem ezek jelentették a könyv gyenge részeit. A csataleíró részek olvasása közben alig tudtam elképzelni, mi-merre-hány-méter. Ki merre repül, mit csinál, miért csinája azt és miért úgy... Sokszor az írónő ezt meg sem próbálja elmagyarázni (például a végső csatánál az utolsó francia stratégiai húzást), nekem elmismásoltnak tűntek a jelenetek sokszor - persze vér sem volt, esetleg ettől az ifjúsági titulust is megkaphatja a könyv -, például azt sem tudom még mindig, hogy a sárkány hátán szolgáló légi/harci személyzet (az ülők és a csüngők), hányan voltak összesen. Ez elég zavaró volt, mert amikor átmászott hozzájuk pár támadó, akkor nem tudtam eldönteni, hogy kell-e szurkolni, mert a támadók kétszeres erőfölényben vannak, vagy mondjuk fele annyian sem.
Ja és még egy, a sárkányok mérete - egymáshoz viszonyított mérete - sem volt eléggé letisztázva (mondjuk egy táblázatban a könyv végén), így amikor egy Petit Chevaliert 2 Winchester és 2 Sárga Kaszás megtámadott, akkor sem tudtam eleinte, hogy a 4 sárkány hősies (öngyilkos) támadást hajtott végre, mert együtt nem voltak akkorák, mint a Petit Chevalier [pont ilyen egyébként nem volt benne, csak nem akarok spoilerezni! :P].
Ezek a hiányosságok leírva hosszabbak, mint ahogy olvasás közben átlendülhetünk rajtuk, hiszen a könyv nagy részét ezek SEMMIBEN nem befolyásolják.
A végére Temeraire az ízlésemnek túl erőssé válik, meglátjuk, hogy ez mennyiben változtatja meg a sorozat főbb vonásait - végig emberi léptékeit - a későbbiekben.

A történet során főleg Temeraire felcseperedését tojásból giganttá követhetjük végig, valamint barátságuk kialakulását és megerősödését kapitányával Laurence-el, és a reptetők közé való beilleszkedésüket és kiképzésüket. Ezt pedig sikerrel - és ami a fő -,  élvezetesen tudja tálalni az írónő.

A sorozatnak angolul most jött ki a 7. része, a magyar kiadás a negyediket már letudta, a következő rész megjelenéséről egyenlőre semmi hír. Amennyiben a többi rész sem veszít a minőségéből, akkor remélem, hogy a még hiányzó részek is hamar a boltok polcaira kerülhetnek, mert megérte elolvasni az elsőt!

(A végén a Köszönetnyilvánítás több, mint egy oldal, és észrevettem, hogy a férjén kívül MINDENKI nő volt, akinek megköszönte a segítséget! Szerintem ez lehetett a baj a csatajelenetek "realitásának" hiánya miatt.)

A könyvért köszönet az Agave Könyveknek!


Értékelés: 8/10

Linkek:

2012. február 13., hétfő

Hugo-díjas regények

(1946 - )
Gondoltam összegyűjtöm a blogon az évenként odaítélt jelentősebb díjak (Hugo, Nebula, World Fantasy, Locus), sci-fi és fantasy kategóriákban induló - és nyertes - műveit.
A legrégibbel kezdem.

A Hugo-díj egy művészeti díj, amelyet minden évben a World Science Fiction Society összejövetelen, a Worldcon küldöttei ítélnek oda a megelőző naptári évben a science fiction és a fantasy műfajában született művekért és elért eredményekért.
A díjat Hugo Gernsbackről, az Amazing Stories című sci-fi magazin alapítójáról nevezték el. [Wikipedia]

Több kategóriában is odaítélik, én most csak a regény kategóriát szedtem össze, de feltüntettem nem csak a győztest, hanem a többi indulót is. Jeleztem azt is a zárójelben lévő magyar címmel és dőltel szedve, hogy melyikből van magyar kiadás - feltűnő, hogy még a nyertesek közül is mennyi nem jelent meg itthon, főleg a 90-es évek terméséből. Talán ha erre jár egy kiadótól valaki és meglátja a listát, látja, hogy mennyi remek regény nincs még kiadva nálunk, és elővesznek ezek közül a külföldön már bizonyított címek közül néhányat és kiadják itt is. Gondolom a kiadók megfelelő emberei tisztában vannak ezzel a listával, de az emlékeztető sosem árt. (Egyébként ha eltekintünk a könyvek kiadásának a jogainak megvásárlásának esetleges nehézségeitől (gondolom főleg anyagi), akkor nem nagyon értem, hogy - nem mostanában, hanem már évekkel ezelőtt! - egy kiadó miért nem kezdte kiadni az ezen a listán szereplő könyveket egymás után sorban 1946-tól kezdődően. Sokat nem tévedhettek volna. Más kérdés, hogy most meg már nem tudom mennyire aktuális és időtálló egy 1959-es James Blish sci-fi például [Gyakorlatilag teljesen ismeretlen a számomra, szóval akár még jó is lehet egyébként.]. - Azonban, hogy mást ne mondjak, Robert Silverberg jöhetne folyamatosan.)
Nektek vannak olyan könyvek ezen a listán, ami miatt fáj a szivetek, hogy még nem olvashattátok őket magyarul? Adassuk ki! :D
Köszönet a kiadott könyvekért a kiadóknak! [Galaktika, Agave, Delta Vision, Maecenas, Kozmosz, Móra, Alexandra, Valhalla Páholy, Ulpius, Szukits, Európa, GABO - és a fel nem sorolt többieknek is!]

2013
Kim Stanley Robinson - 2312
Mira Grant - Blackout
Lois McMaster Bujold - Captain Vorpatril’s Alliance
John Scalzi - Redshirts: A Novel with Three Codas
Saladin Ahmed - Throne of the Crescent Moon

2012
Jo Walton - Among Others
George R. R. Martin - A Dance With Dragons (Sárkányok tánca) [Alexandra]
Mira Grant - Deadline
China Miéville - Embassytown (Konzulváros) [Agave]
James S. A. Corey - Leviathan Wakes (A Leviatán ébredése) [FuMax]

2011
Connie Willis - Blackout/All Clear
Lois McMaster Buyold - Cryoburn
Ian McDonald - The Dervish House (A dervisház) [Ad Astra]
Mira Grant - Feed (Etetés) [Lazi]
N. K. Jemisin - The Hundred Thousand Kingdom

2010
China Miéville - The City & The City
és
Paolo Bacigalupi - The Windup Girl (A felhúzhatós lány) [Ad Astra]
Cherie Priest - Boneshaker
Robert Charles Wilson - Julian Comstock: A Story of 22nd-Century America
Catherynne M. Valente - Palimpsest
Robert J. Sawyer - Wake

2009
Neil Gaiman - The Graveyard Book (A temető könyve) [Agave]
Neal Stephenson - Anathem
Cory Doctorow - Little Brother (Kis testvér) [Galaktika]
Charles Stross - Saturn's Children
John Scalzi - Zoe's Tale

2008
Michael Chabon - The Yiddish Policemen's Union (Jiddis Rendőrök Szövetsége) [Cartaphilus]
John Scalzi - The Last Colony
Charles Stross - Halting State
Robert J. Sawyer - Rollback
Ian McDonald - Brasyl

2007
Vernor Vinge - Rainbows End (A szivárvány tövében) [Galaktika]
Charles Stross - Glasshouse
Naomi Novik - His Majesty's Dragon (Őfelsége sárkánya) [Agave]
Michael Flynn - Eifelheim
Peter Watts - Blindsight

2006
Robert Charles Wilson - Spin (Pörgés) [Galaktika]
Charles Stross - Accelerando
John Scalzi - Old Man's War (Vének háborúja) [Agave]
Ken MacLeod - Learning the World
George R. R. Martin - A Feast for Crows (Varjak lakomája) [Alexandra]

2005
Susanna Clarke - Jonathan Strange & Mr Norrell (A Hollókirály) [Agave]
Ian McDonald - River of Gods
Iain M. Banks - The Algebraist
Charles Stross - Iron Sunrise
China Miéville - Iron Council

2004
Lois McMaster Bujold - Paladin of Souls (Lelkek lovagja) [Alexandra]
Dan Simmons - Ilium
Charles Stross - Singularity Sky
Robert Charles Wilson - Blind Lake
Robert J. Sawyer - Humans

2003
Robert J. Sawyer - Hominids
David Brin - Kiln People (Dettó) [Galaktika]
Michael Swanwick - Bones of the Earth
China Miéville - The Scar (Armada) [Galaktika]
Kim Stanley Robinson - The Years of Rice and Salt (A rizs és a só évei) [Galaktika]

2002
Neil Gaiman - American Gods (Amerikai istenek) [Szukits, Agave]
Lois McMaster Bujold - The Curse of Chalion (Chalion átka) [Alexandra]
Connie Willis - Passage
China Miéville - Perdido Street Station (Perdido pályaudvar, végállomás) [Ulpius]
Robert Charles Wilson - The Chronoliths (Kronolitok) [Galaktika]
Ken MacLeod - Cosmonaut Keep (Kozmonauták vára) [Galaktika]

2001
J. K. Rowling - Harry Potter and the Goblet of Fire (Harry Potter és a Tűz Serlege) [Animus]
George R. R. Martin - A Storm of Swords (Kardok vihara) [Alexandra]
Robert J. Sawyer - Calculating God
Ken MacLeod - The Sky Road
Nalo Hopkinson - Midnight Robber

2000
Vernor Vinge - A Deepness in the Sky
Lois McMaster Bujold - A Civil Campaign
Neal Stephenson - Cryptonomicon
Greg Bear - Darwin's Radio
J. K. Rowling - Harry Potter and the Prisoner of Azkaban (Harry Potter és az azkabani fogoly) [Animus]

1999
Connie Willis - To Say Nothing of the Dog
Mary Doria Russell - Children of God
Robert Charles Wilson - Darwinia
Bruce Sterling - Distraction
Robert J. Sawyer - Factoring Humanity

1998
Joe Haldeman - Forever Peace
Walter Jon Williams - City on Fire
Dan Simmons - The Rise of Endymion
Robert J. Sawyer - Frameshift
Michael Swanwick - Jack Faust

1997
Kim Stanley Robinson - Blue Mars
Lois McMaster Bujold - Memory
Elizabeth Moon - Remnant Population
Robert J. Sawyer - Starplex
Bruce Sterling - Holy Fire

1996
Neal Stephenson - The Diamond Age (Gyémántkor) [Galaktika]
Stephen Baxter - The Time Ships (Időhajók) [Galaktika]
David Brin - Brightness Reef
Robert J. Sawyer - The Terminal Experiment
Connie Willis - Remake

1995
Lois McMaster Bujold - Mirror Dance
John Barnes - Mother of Storms
Nancy Kress - Beggars and Choosers
Michael Bishop - Brittle Innings
James Morrow - Towing Jehovah

1994
Kim Stanley Robinson - Green Mars
Greg Bear - Moving Mars
Nancy Kress - Beggars in Spain
David Brin - Glory Season
William Gibson - Virtual Light (Virtuálfény) [Valhalla Páholy]

1993
Vernor Vinge - A Fire Upon the Deep (Tűz lobban a mélyben) [Ad Astra]
és
Connie Willis - Doomsday Book (Ítélet Könyve) [Metropolis Media]
Kim Stanley Robinson - Red Mars (Vörös Mars) [Möbius]
Maureen McHugh - China Mountain Zhang
John Varley - Steel Beach

1992
Lois McMaster Bujold - Barrayar (Barrayar) [Lazi]
Emma Bull - Bone Dance
Anne McCaffrey - All the Weyrs of Pern
Joan D. Vinge - The Summer Queen
Orson Scott Card - Xenocide (Fajirtás) [Szukits]
Michael Swanwick - Stations of the Tide

1991
Lois McMaster Bujold - The Vor Game
David Brin - Earth
Dan Simmons - The Fall of Hyperion (Hyperion bukása) [Cherubion, Agave]
Michael P. Kube-McDowell - The Quiet Pools
Greg Bear - Queen of Angels

1990
Dan Simmons - Hyperion (Hyperion) [Agave]
George Alec Effinger - A Fire in the Sun
Orson Scott Card - Prentice Alvin (Kovácsinas) [Kalandor]
Poul Anderson - The Boat of a Million Years
Sheri S. Tepper - Grass

1989
C. J. Cherryh - Cyteen
Orson Scott Card - Red Prophet (A rézbőrű próféta) [Kalandor]
Lois McMaster Bujold - Falling Free
Bruce Sterling - Islands in the Net
William Gibson - Mona Lisa Overdrive (Mona Lisa Overdrive) [Valhalla Páholy]

1988
David Brin - The Uplift War
George Alec Effinger - When Gravity Fails
Orson Scott Card - Seventh Son (A hetedik fiú) [Kalandor]
Greg Bear - The Forge of God
Gene Wolfe - The Urth of the New Sun

1987
Orson Scott Card - Speaker for the Dead (A holtak szószólója) [Valhalla Páholy]
Bob Shaw - The Ragged Astronauts
William Gibson - Count Zero (Neurománc 2 – Számláló nullára) [Valhalla Páholy]
Vernor Vinge - Marooned in Realtime
L. Ron Hubbard - Black Genesis

1986
Orson Scott Card - Ender's Game (Végjáték) [Valhalla Páholy, Dáin]
C. J. Cherryh - Cuckoo's Egg
David Brin - The Postman (A jövő hírnöke) [Szukits]
Larry Niven & Jerry Pournelle - Footfall
Greg Bear - Blood Music (A vér zenéje) [Móra]

1985
William Gibson - Neuromancer (Neurománc) [Valhalla Páholy]
David R. Palmer - Emergence
Vernor Vinge - The Peace War
Robert A. Heinlein - Job: A Comedy of Justice
Larry Niven - The Integral Trees

1984
David Brin - Startide Rising (Csillagdagály) [Neotek]
R. A. MacAvoy - Tea with the Black Dragon
John Varley - Millennium
Anne McCaffrey - Moreta: Dragonlady of Pern (Moreta, a Pern sárkányúrnője / Nerilka története) [Delta Vision]
Isaac Asimov - The Robots of Dawn (A Hajnal bolygó robotjai) [Móra]

1983
Isaac Asimov - Foundation's Edge (Az Alapítvány pereme) [Kozmosz, Móra, GABO]
C.J. Cherryh - The Pride of Chanur
Arthur C. Clarke - 2010: Odyssey Two (2010. Második űrodisszeia) [Kozmosz]
Robert A. Heinlein - Friday
Donald Kingsbury - Courtship Rite
Gene Wolfe - The Sword of the Lictor (A lictor kardja) [Delta Vision]

1982
C.J. Cherryh - Downbelow Station (Mélyállomás) [Maecenas]
Gene Wolfe - The Claw of the Conciliator (A Békéltető ereklyéje) [Delta Vision]
Julian May - The Many-Colored Land
Clifford D. Simak - Project Pope
John Crowley - Little, Big

1981
Joan D. Vinge - The Snow Queen
Robert Silverberg - Lord Valentine's Castle (Lord Valentine kastélya) [Zrínyi, Galaktika]
Larry Niven - Ringworld Engineers
Frederik Pohl - Beyond the Blue Event Horizon (Túl a kék eseményhorizonton) [Móra, Ulpius]

1980
Arthur C. Clarke - The Fountains of Paradise (Az éden szökőkútjai) [Totem]
John Varley - Titan (Titán) [LAP-ICS]
Frederik Pohl - Jem
Patricia A. McKillip - Harpist in the Wind
Thomas M. Disch - On Wings of Song

1979
Vonda McIntyre - Dreamsnake
Anne McCaffrey - The White Dragon (Fehér sárkány) [Delta Vision]
C. J. Cherryh - The Faded Sun: Kesrith
Tom Reamy - Blind Voices

1978
Frederik Pohl - Gateway (Átjáró) [Móra, Ulpius]
Marion Zimmer Bradley - The Forbidden Tower
Larry Niven & Jerry Pournelle - Lucifer's Hammer
Gordon R. Dickson - Time Storm
George R. R. Martin - Dying of the Light

1977
Kate Wilhelm - Where Late the Sweet Birds Sang
Joe Haldeman - Mindbridge
Frank Herbert - Children of Dune (A Dűne gyermekei) [Valhalla Páholy, Szukits]
Frederik Pohl - Man Plus
Robert Silverberg - Shadrach in the Furnace

1976
Joe Haldeman - The Forever War (Örök háború) [Valhalla Páholy]
Roger Zelazny - Doorways in the Sand
Larry Niven & Jerry Pournelle - Inferno
Alfred Bester - The Computer Connection
Robert Silverberg - The Stochastic Man (Jövőlátó ember) [Móra]

1975
Ursula K. Le Guin - The Dispossessed (A kisemmizettek) [Cédrus]
Poul Anderson - Fire Time (Tűzkorszak)
Philip K. Dick - Flow My Tears, The Policeman Said (Csordulj könnyem, mondta a rendőr) [Agave]
Larry Niven & Jerry Pournelle - The Mote In God's Eye (Szálka Isten szemében; A szálkák) [Aquila-Cherubion]
Christopher Priest - Inverted World

1974
Arthur C. Clarke - Rendezvous with Rama (Randevú a Rámával) [Kozmosz, Ulpius]
Robert A. Heinlein - Time Enough for Love
Larry Niven - Protector
Poul Anderson - The People of the Wind
David Gerrold - The Man Who Folded Himself

1973
Isaac Asimov - The Gods Themselves (Az istenek is…) [Cédrus]
David Gerrold - When Harlie Was One
Poul Anderson - There Will Be Time
Robert Silverberg - The Book of Skulls
Robert Silverberg - Dying Inside
Clifford D. Simak - A Choice of Gods

1972
Philip José Farmer - To Your Scattered Bodies Go
Ursula K. Le Guin - The Lathe of Heaven (Égi eszterga) [Móra]
Anne McCaffrey - Dragonquest
(Sárkányhajsza) [Delta Vision]
Roger Zelazny - Jack of Shadows
Robert Silverberg - A Time of Changes

1971
Larry Niven - Ringworld (Gyűrűvilág) [Valhalla Páholy]
Poul Anderson - Tau Zero
Robert Silverberg - Tower of Glass (Üvegtorony) [Valhalla Páholy]
Wilson Tucker - The Year of the Quiet Sun
Hal Clement - Star Light (Csillagfény) [Móra]

1970
Ursula K. Le Guin - The Left Hand of Darkness (A sötétség balkeze) [Kozmosz]
Robert Silverberg - Up the Line
Piers Anthony - Macroscope
Kurt Vonnegut, Jr. - Slaughterhouse-Five (Az ötös számú vágóhíd) [Európa, Maecenas, Szépirodalmi]
Norman Spinrad - Bug Jack Barron

1969
John Brunner - Stand on Zanzibar
Alexei Panshin - Rite of Passage
Samuel R. Delany - Nova
R. A. Lafferty - Past Master
Clifford D. Simak - The Goblin Reservation

1968
Roger Zelazny - Lord of Light (A fény ura) [Agave]
Samuel R. Delany - The Einstein Intersection
Piers Anthony - Chthon (Khton) [Delta Vision]
Chester Anderson - The Butterfly Kid
Robert Silverberg - Thorns

1967
Robert A. Heinlein - The Moon Is a Harsh Mistress (A Hold börtönében) [Galaktika]
Samuel R. Delany - Babel-17
Randall Garrett - Too Many Magicians
Daniel Keyes - Flowers for Algernon (Virágot Algernonnak) [Európa, Kriterion, Alexandra, Árkádia]
James H. Schmitz - The Witches of Karres
Thomas Burnett Swann - Day of the Minotaur

1966
Frank Herbert - Dune (A Dűne) [Kozmosz, Szukits]
és
Roger Zelazny - …And Call Me Conrad (aka: This Immortal)
John Brunner - The Squares of the City
Edward E. Smith - Skylark DuQuesne

1965
Fritz Leiber - The Wanderer (A vándor) [Móra]
John Brunner - The Whole Man
Edgar Pangborn - Davy
Cordwainer Smith - The Planet Buyer

1964
Clifford D. Simak - Here Gather the Stars (aka: Way Station)
Robert A. Heinlein - Glory Road
Andre Norton - Witch World (Boszorkányvilág) [Phoenix]
Frank Herbert - Dune World
(A Dűne [Első rész]) [Kozmosz, Szukits]
Kurt Vonnegut, Jr. - Cat's Cradle
(Macskabölcső) [Európa, Maecenas]

1963
Philip K. Dick - The Man in the High Castle (Az ember a Fellegvárban) [Agave]
Marion Zimmer Bradley - The Sword of Aldones
Arthur C. Clarke - A Fall of Moondust (Holdrengés) [Kossuth, Sierra]
H. Beam Piper - Little Fuzzy
Vercors - Sylva (Sylva) [Európa]

1962
Robert A. Heinlein - Stranger in a Strange Land (Angyali üdvözlet)
Daniel F. Galouye - Dark Universe
Harry Harrison - Planet of the Damned
Clifford D. Simak - Time Is the Simplest Thing (Ha megáll az idő)
James White - Second Ending

1961
Walter M. Miller, Jr. - A Canticle for Leibowitz (Hozsánna néked, Leibowitz!) [Móra, Maecenas]
Poul Anderson - The High Crusade (A nagy keresztes hadjárat) [Phoenix]
Algis Budrys - Rogue Moon
Harry Harrison - Deathworld (Halálvilág) [Phoenix]
Theodore Sturgeon - Venus Plus

1960
Robert A. Heinlein - Starship Troopers (Csillagközi invázió) [N & N]
Gordon R. Dickson - Dorsai! (aka: The Genetic General)
Murray Leinster - The Pirates of Zan
Mark Phillips - Brain Twister
Kurt Vonnegut, Jr. - The Sirens of Titan (A Titán szirénjei) [Móra, Maecenas]

1959
James Blish - A Case of Conscience
Poul Anderson - The Enemy Stars
Algis Budrys - Who? (Ki vagy?) [Móra - Galaktika]
Robert A. Heinlein - Have Spacesuit, Will Travel
Robert Sheckley - Immortality, Inc (Szabad préda: Freejack) [Lícium-Art]

1958
Fritz Leiber - The Big Time

1956
Robert A. Heinlein - Double Star

1955
Mark Clifton és Frank Riley - They'd Rather Be Right (aka: The Forever Machine)

1954
Ray Bradbury - Fahrenheit 451 (Fahrenheit 451) [Göncöl]
Arthur C. Clarke - Childhood's End (A gyermekkor vége) [Móra, Metropolis]
Hal Clement - Mission of Gravity
(Az elveszett rakéta) [Kozmosz]
Isaac Asimov - The Caves of Steel
(Acélbarlangok) [Móra]
Theodore Sturgeon - More Than Human
(Több mint emberi) [Móra, Maecenas]

1953
Alfred Bester - The Demolished Man (Az arcnélküli ember) [Móra - Galaktika]

1951
Robert A. Heinlein - Farmer in the Sky
Isaac Asimov - Pebble in the Sky (Kavics az égben) [Móra]
C. S. Lewis - The Lion, the Witch and the Wardrobe (Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény) [Szent István Társulat, M & C]

Edward E. Smith - First Lensman
Jack Vance - The Dying Earth (Haldokló Föld) [Phoenix]

1946
Isaac Asimov - The Mule (Az öszvér) (Alapítvány és Birodalom 2. rész) [Móra, Kozmosz, GABO]
A. E. van Vogt - The World Of Null-A (A nulla-a világa) [Agave]
C. S. Lewis - That Hideous Strength (A csendes bolygó) [Kozmosz]
Fritz Leiber - Destiny Times Three
Edmond Hamilton - Red Sun of Danger