Hollós Korvin Lajos - A Vöröstorony kincse
Újraolvasó
Kiadás: Ifjúsági Könyvkiadó (1954, 1955), Móra Ferenc Könyvkiadó (1960, 1964, 1967, 1970, 1973, 1974, 1976, 1977, 1979, 1983), Magvető Könyvkiadó (1983), Unikornis Könyv- és Lapkiadó (1998)Hossz: 372 oldal
Műfaj: ifjúsági, történelmi, szépirodalom, kaland
Tartalom:
Regényirodalmunkban s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka.
Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt.
Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt.
A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. Így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.
Rövid értékelés - spoiler mentesen:
A megjelenése óta cirka 15 kiadást megélt kedvenc gyermekkori regényem volt A Vöröstorony kincse című Hollós Korvin Lajos könyv, amint azt már írtam is a HKL-t méltató blogbejegyzésemben. Nem is akarom tovább méltatni ezt a szívemnek oly kedves könyvet. Inkább arra voltam kíváncsi az újraolvasás alkalmával, hogy felnőtt fejjel még mindig szerethető-e a könyv. Nos a könyv in medias res kezdete miatt - amikoris azonnal az események sűrűjében, egy falu felégetésénél találjuk magunkat -, nyugodt szívvel mondhatom, hogy igen. A történet az első oldaltól kezdve beszippantott a könyvbe, és egészen a végéig fogva tartott. Újra ott izgulhattam a "jándi kurucok"-ért és az elgyötört, kilátástalan helyzetben élő magyar parasztságért. Előre felidézhettem a - 3-szori olvasás után - már ismert történetet előre, és reméltem, hogy némely esemény most mégis máshogy történik valami miatt, mint eddig (persze ez nem történt meg sajnos). Egyszóval tökéletes könyvélmény volt még mindig.
Az író stílusa, együttérző, az olvasóhoz néhol ki-kiszóló, magyarázó, mégis soha ki-nem-zökkentő, történelmileg hiteles. A könyv ízes, régies nyelvezete (üszkösödő lelkiismeret, szalonnával trágyázott árpás köleskása, vala, leszen, stb.), valamint a töméntelen régi magyar szó, amelyek pontos jelentésével bizony néhol bajban voltam (pld.: üstöllést, csadaj, fustély, radó, rudalás, armális, sőre, szepe, forspont, pádimentom, belepurhásodnék, kommendáns, börbönce, zsigora, rókamálas) csak hozzáad a regény amúgy is nagyon magasfokú élvezeti értékéhez.
"...Örvendett is a pápa szíve mindezek fölött, mert a katolikus egyházat csakis olyankor háborítja fel a vallásüldözés, amikor ennen bőrén érez csiklandást. A más bőrének lenyúzását saját kezűleg sem átallotta soha, de ilyenkor nem szokta volt emlegetni a vallásszabadságot."
 |
| Hollós Korvin Lajos (1905-1971) |
Gyermekkoromban, mikor lelkendezve ajánlgattam mindenkinek, hogy olvassa el a könyvet, az általam szintén szeretett Egri csillagok-hoz hasonlítottam [most komolyan, 77% 1283 olvasás után? Itt kezd el hiteltelenné válni a moly? :)]. Most megkövetem azokat, akik anno rám hallgattak, mert történetileg szinte semmi hasonlóság nincs a két regény közt. Itt nem a harci jeleneteken, az ostromon van a hangsúly. A regény a Rákóczi-szabadságharc ELŐTTI pár évben játszódik, amikor az előző paraszti próbálkozást már leverték az egyesített német-labanc-nemesi hadak, és jobbára pár tizenéves fiúgyerek kálváriájáról és kalandjairól szól a gerincetörött, kilátástalan, kiszipolyozott Magyarországon, közelebbről a Hegyalja és a Tiszahát falvaiban és környékükön. Nincsenek tehát nagy csaták, amik annyira elrémítették női osztálytársaimat anno az Egri csillagok akár egyszeri kiolvasásától is. Sokkal jobban hasonlít akkor már A Tenkes kapitányá-ra, amiben szintén inkább a kuruc vitézek józan paraszti eszére volt szükség a németek/labancok ellen.
1954 és 84 közti 30 évben 14 kiadást ért meg a könyv, vagyis majd két évente újra kiadták, hiszen akkora rajongói táborral rendelkezett egyszerűen azért, mert jó, élvezetes, kalandos volt. 84 óta egy kiadása volt, az is immár 14 éve. Ezt egyáltalán nem értem (vagy inkább nem akarom érteni, hiszen nem is akarok arra gondolni, hogy azért nem adják ki mostanában ezt a könyvet, mert 1. az író kommunista volt és az most épp szopóág, vagy 2. a szegények szabadságának eszménye az elnyomás/elnyomók ellen az elmúlt jópár évben a politikai viszonyok miatt inkább kerülendő téma lenne kis hazánkban), hiszen témája szerint örök bestseller, mondanivalója, stílusa időtálló, nyelvezete szabatos, történelmileg hiteles, fontos üzenetet közvetít és eközben hazaszeretetre oktat. Szégyen, hogy habár a külföldi ifjúsági regényeket nagyon nyomják manapság a kiadók, a hazait ennyire elhanyagolták és feledésre ítélték!
„A hazáért s a szabadságért!”
9-99 éves kor között melegen ajánlom mindenkinek többszöri olvasásra!
"...Mert a szegénység csak egy ellenséget ismer: az elnyomóját."
Értékelés: 10/10
Wikipedia
Moly
SZTE BTK (erősen spoileres)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése