A Könyvmolyképző 50%-os akciójának illetve az Ünnepi Könyvhétnek "hála" jópár könyv költözött haza - szerencsére jobbára jóárasítva. Van itt most is minden, mint karácsonykor! :) (Nem mintha a könyvespolc kapacitásunkat ez bármennyire is érdekelné. Lassan már mi is a földre pakoljuk a könyvhegyeket - de most még az ablakpárkányok lettek csak befogva.)A XX. század nagy beszédei
A XX. század magyar beszédei 131 szónoklat felidézésével tekint végig a múlt századon úgy, hogy a témák túlnyomóan politikatörténeti eseményeket érintenek, kisebb részben kulturális, művészeti vagy tudományos jellegűek. Mivel a szakmai hitelesség mellett nagyon fontosak számunkra az olvasók szempontjai, a beszédek sorát a magyar történeti felfogás mai trendjeihez igazítottuk, s ha nem is mindig sorsfordító, de fontos vagy jellemző beszédeket gyűjtöttünk össze, ezzel párhuzamosan pedig vigyáztunk, hogy a rövid kommentárral ellátott beszédek érdekesek és olvasóbarátok legyen. Ha ezen felül a beszédekből valamilyen összefüggő kép bontakozik ki a magyar XX. századról, akkor az Agave Könyvek elérte a célját.
Kazuo Ishiguro - Ne engedj el...
A harmincas évei elején járó Kathy gyermekkorában a festői angol vidéken nevelkedett, a Hailsham nevű magániskolában. Itt a gyerekeket óvták a külvilágtól, és arra tanították őket, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük, jólétük nem csupán önmaguk számára döntően fontos, hanem a társadalom számára is, melynek tagjaivá lesznek. Kathy már jó ideje túllépett az idilli múlton, ám amikor váratlanul felbukkan az életében két iskolai barátja Hailsham-ből többé nem áll ellen az emlékek csábításának. Így hát mialatt megújul, és megszilárdul barátsága Ruth-szal, és miközben Tommy iránti egykori tinivonzalmát tápláló érzések kezdenek szerelemmé érni, Kathy felidézi a Hailsham-ben töltött évek emlékeit.
"Két évvel azután, hogy megöltem Blyth-t, meggyilkoltam Pault, az öcsémet - de egészen más és jóval alapvetőbb okokból, mint amiért Blyth-t eltettem láb alól -, egy évvel később pedig kinyírtam az unokahúgomat, Esmereldát, többé-kevésbé egy hirtelen ötlettől vezérelve. Eddig ennyi. Három. Már évek óta nem öltem meg senkit, és nem is tervezem soha többé. Akkoriban éppen ilyen korszakomat éltem." Az apjával egy skót falucska mellett egyedül élő 16 éves Frank története bombaként robbant be a nyolcvanas évek brit irodalmi életébe. Egyes kritikusok kegyetlensége és naturális ábrázolásmódja miatt támadták A Darázsgyárat, mások az egekig magasztalták, és szerzőjében egy kivételes fantáziával, lenyűgöző stílusérzékkel megáldott új tehetséget láttak.
Iain Banks első regénye azóta is megosztja az olvasókat, de ennek ellenére a tekintélyes angol napilap, a The Independent szavazásán A Darázsgyárat a huszadik század 100 legjobb regénye közé választották.
Naomi Novik - Temeraire 03. - Puskapor és sárkányvér
Alig értek véget Őfelsége Repülő Hadteste kapitányának, Will Laurence-nek és különleges sárkányának, Temeraire-nek kínai kalandjai, egy titokzatos követ tartóztatja fel őket, aki új, sürgős parancsokat hoz egyenesen Nagy-Britanniából. A birodalom három értékes sárkánytojást vásárolt az Ottoman Birodalomtól, ezért Laurence-nek és Temeraire-nek Isztambulba kell menniük, hogy onnan Angliába kísérjék az értékes szállítmányt. Nincs sok idejük, mert a kis sárkányok bármikor kikelhetnek. A küldetést azonban állandó fenyegetések kísérik. Ezek hátterében a kínai sárkány, Lien mesterkedései állnak, aki Temeraire-t vádolja reptetője haláláért, és megesküdött, hogy a bosszú érdekében Napóleon mellé áll. Végül, amikor Laurence, Téméraire és barátaik váratlan helyről is árulással kénytelenek szembenézni, nem marad más választásuk, mint a merész ellentámadás. Csakhogy mennyi esélyük lehet Bonaparte hatalmas, kérlelhetetlen seregével szemben? Naomi Novik - Temeraire 02. - A jádeköves trón
Naomi Novik lenyűgöző fantasy sorozatának második kötetében is szárnyra kél a történelem. A napóleoni háborúk hiteles leírásába szervesen szövődik bele a Repülő Hadtest sárkányokból és reptetőkből álló seregének története. William Laurence kapitány és sárkánya, Temeraire Kínába utaznak, az Éteri sárkányok őshazájába. A hosszadalmas és izgalmas út során végig attól kell rettegniük, hogy a császár, aki Napóleonnak szánta Temeraire-t, el fogja választani őket egymástól, Temeraire ugyanis Éteri sárkányként roppant értéket képvisel. Intelligenciájáról, ügyességéről és mindenekelőtt az Isteni Szél nevű képességéről - arról a dermesztő ordításról, amellyel hajókat zúz porrá, erdőket tarol le, és más sárkányokat semmisít meg repülés közben - messze földön híres. A briteknek megfontoltan kell lépkedniük a diplomácia útvesztőjében, nehogy országuk háborúba keveredjen Kínával.
A Temeraire-sorozat negyedik része Afrikába repíti az olvasót. Laurence kapitány és hűséges sárkánya már éppen a biztonságot jelentő angol partokhoz közelednek, amikor francia sárkányok támadnak rájuk, és hiába oly közel a haza, Temeraire és reptetője felmentő sereg nélkül kénytelen elbánni velük. Mindenezek tetejébe rémes körülmények és mérhetetlen közöny fogadja a küldetésből hazatérőket, így a kapitány igen dühösen indul az Admiralitáshoz jelentést tenni. Ám Edinburgh-ben dermesztő csönd honol, s fény derül a rettenetes magyarázatra is: szinte az összes sárkány halálos beteg. Laurencék tehát ismét útra kelnek, ezúttal Fokváros felé, hogy felleljék a feltételezett gyógyszert, mely egyszer már kigyógyította Temeraire-t ebből a veszedelmes kórból.
Richard Stark - Parker és a szajré / Parker és a Szindikátus
Parker és a Szindikátus
Most nincs mese, az üzlet üzlet, az ígéret ígéret. Ha ezt megszegik, akkor nincsenek szabályok. Pedig Parker csak a pénzét akarta megkapni a Szindikátustól, nyomorult negyvenezer dollárt, ami jár neki, ami az övé. De nem elég, hogy a Szindikátus nemet mondott, még egy bérgyilkost is ráeresztettek. Parker szemében egyszerű a képlet: bosszút kell állnia, különben végeznek vele. És ilyen esetben nincsenek szabályok. Viszont vannak barátok, nem is kevesen, akiket rá lehet szabadítani a Szindikátus kártyabarlangjaira, kábítószercsempészeire, bukmékerirodáira. Ott kell megütni őket, ahol a legjobban fáj. És hirtelen Amerika szinte minden nagyobb városában lecsapnak a Szindikátus érdekeltségeire. Közben pedig Parker morózusan halad észak felé, hogy szembenézzen azzal az emberrel, aki a halálát akarja.
Most nincs mese, az üzlet üzlet, az ígéret ígéret. Ha ezt megszegik, akkor nincsenek szabályok. Pedig Parker csak a pénzét akarta megkapni a Szindikátustól, nyomorult negyvenezer dollárt, ami jár neki, ami az övé. De nem elég, hogy a Szindikátus nemet mondott, még egy bérgyilkost is ráeresztettek. Parker szemében egyszerű a képlet: bosszút kell állnia, különben végeznek vele. És ilyen esetben nincsenek szabályok. Viszont vannak barátok, nem is kevesen, akiket rá lehet szabadítani a Szindikátus kártyabarlangjaira, kábítószercsempészeire, bukmékerirodáira. Ott kell megütni őket, ahol a legjobban fáj. És hirtelen Amerika szinte minden nagyobb városában lecsapnak a Szindikátus érdekeltségeire. Közben pedig Parker morózusan halad észak felé, hogy szembenézzen azzal az emberrel, aki a halálát akarja.
Parker és a szajré
Ekkora balhét még senki sem látott, nem hallott ilyenről, részt pedig végképp nem vett benne. Eddig. Tizenkét profi bűnöző egy távoli kisvárost vesz célba Észak-Dakotában. Az akció vezetője nem más, mint Parker, aki az embereivel át fogja venni az irányítást Copper Canyonban. Aztán amikor teljesen elvágják a kisvárost a külvilágtól, nekilátnak kirabolni a bankokat, az üzleteket, a rézbányát. De hogyan? Az legyen Parker gondja, aki gyakorlatilag minden részletet kidolgozott. Gyakorlatilag. Mert ugyan Parker úgy játszik az emberekkel, akár a bábukkal, és mindenre felkészül, mégsem láthat bele egy társa szívébe, ahol olyan égető titok lapul, ami nemcsak felperzsel, hanem fel is robbant mindent…
Ekkora balhét még senki sem látott, nem hallott ilyenről, részt pedig végképp nem vett benne. Eddig. Tizenkét profi bűnöző egy távoli kisvárost vesz célba Észak-Dakotában. Az akció vezetője nem más, mint Parker, aki az embereivel át fogja venni az irányítást Copper Canyonban. Aztán amikor teljesen elvágják a kisvárost a külvilágtól, nekilátnak kirabolni a bankokat, az üzleteket, a rézbányát. De hogyan? Az legyen Parker gondja, aki gyakorlatilag minden részletet kidolgozott. Gyakorlatilag. Mert ugyan Parker úgy játszik az emberekkel, akár a bábukkal, és mindenre felkészül, mégsem láthat bele egy társa szívébe, ahol olyan égető titok lapul, ami nemcsak felperzsel, hanem fel is robbant mindent…
John Archibald Dortmunder a selejtes bűnöző prototípusa. Egy középnyugati árvaházban nőtt fel, 37 éves korára megjárta Koreát, a sereg után kétszer tartóztatták le rablásért és egyszer volt nős. Hogy, hogy nem egy profi gengszterkülönítmény vezetőjeként fontos megbízást kap: egy 500 000 dollár értékű smaragdot kell megszereznie.
A lehetetlen küldetésre Dortmunderünk szakértőket toboroz, köztük Kelpet, a szép múltú szélhámost, akinek lelkében olthatatlan vonzalom lobog az orvosi rendszámmal kitüntetett járgányok iránt, Stan Murch taxisofőrt, az Indianapolisi Futamok sztereó-lemezfelvételeinek örök hívét és Roger Chefwicket, a késő negyvenes vonatőrültet. Az események, amelyekbe a csapat Westlake regényében keveredik ehhez mérten hasfalhasogatók és idegborzolók, nem kisebb látványosságokkal, mint a New York Coliseum és egy jobb sorsra érdemes furgon egymásba csapódása, egy helikopteres rajtaütés egy rendőrőrsön, és egy vidámparkból elcsent minimozdonnyal megejtett menekülés egy a sárgánál is sárgább házból.
A lehetetlen küldetésre Dortmunderünk szakértőket toboroz, köztük Kelpet, a szép múltú szélhámost, akinek lelkében olthatatlan vonzalom lobog az orvosi rendszámmal kitüntetett járgányok iránt, Stan Murch taxisofőrt, az Indianapolisi Futamok sztereó-lemezfelvételeinek örök hívét és Roger Chefwicket, a késő negyvenes vonatőrültet. Az események, amelyekbe a csapat Westlake regényében keveredik ehhez mérten hasfalhasogatók és idegborzolók, nem kisebb látványosságokkal, mint a New York Coliseum és egy jobb sorsra érdemes furgon egymásba csapódása, egy helikopteres rajtaütés egy rendőrőrsön, és egy vidámparkból elcsent minimozdonnyal megejtett menekülés egy a sárgánál is sárgább házból.
21 „új"novella — először magyarul! Ernest Hemingway (1899-1961), a huszadik századi amerikai irodalom kultikus alakja, a modern prózaírás mestere. A rövidebb elbeszélésformáknak is nagy művésze volt. Legtöbb olvasójának is először egy kisregény, Az öreg halász és a tenger (1952) jut eszébe a neve hallatán, s ugyanezek az olvasók - Hemingway méltán híres regényei, a Búcsú a fegyverektől (1929) és az Akiért a harang szól (1940) mellett - rögtön sorolni kezdik felejthetetlen novelláit, a „Bérgyilkosok"-at, a „Francis Macomber rövid boldogságá"-t, „A Kilimandzsáró havá"-t és a többit; írói pályája is a novellaműfaj jegyében indult: első igazán fontos munkája az először 1924-ben Párizsban, majd 1925-ben Amerikában is megjelent A mi időnkben című elbeszéléskötet volt. Ma már látjuk, hogy Hemingway tollán a modernista prózaírás egyik alapműve született meg, mely szerzőjét még életében a huszadik század amerikai prózájának a klasszikusává avatta. Rangját csupán növelték újabb novelláskötetei, a Férfiak nők nélkül (Men Without Women, 1927), A győztes nem nyer semmit (Winner Take Nothing, 1933) és a későbbi elbeszélés-gyűjtemények. Összetéveszthetetlen szemlélete, hangja és stílusa igen gyorsan az írónak valamiféle védjegyévé vagy szabadalmává vált, először hazájában, de később szerte a nagyvilágban is. Hazánkban sem történt ez másként. Elbeszéléseinek terjedelmes gyűjteménye, az 1960-ban (majd 1963-ban második kiadásban) megjelent Novellák című kötet nyomán, amely a Déry Tibor és Ottlik Géza vezette magyar írói-műfordítói élgárda avatott tolmácsolásában adott lényegében teljes képet Hemingway kisprózai munkásságáról, nálunk is magasba hágott az író népszerűsége, divatja, sőt valóságos kultusza támadt a magyar olvasóközönség körében. S novellisztikája volt a forrása az író mélyreható irodalmi hatásának is - a hatvanas években egész nemzedékre való fiatal magyar prózaírót ihletett meg a hemingwayi példa. A 21 „új", eleddig magyarul nem olvasható írást Bart István műfordításában adjuk közre.
A Nem vénnek való vidék szerzőjének legpokolibb regénye.
A Véres délkörök egy fiatal és nincstelen vándor története, aki kóborlása közben csapódik a törvényen kívülieket és skalpvadászokat tömörítő Glanton-bandához, melynek tagjai indiánokat irtottak Texas és Mexikó határvidékén, az 1840-es évek végén, a helyi elöljárók megbízásából. McCarthy regénye az amerikai álom keletkezésének ideológiai alapjait gondolja újra, ábrázolva a tudás és a hatalom, a fejlődés és az elembertelenedés, a történelem és a mítosz, de legfőképpen az elkövetett erőszak és az elbeszélt erőszak határmezsgyéit. Világában minden megtörténhet és meg is történik a túlélés érdekében. Nincsenek jók vagy rosszak. Nincsenek kiváltságosok, és kegyelem sincsen – sem öregnek, sem nőnek, sem gyermeknek. Feladatok vannak, melyeket a szereplők igyekeznek végrehajtani, anélkül, hogy túlságosan sokat gyötrődnének azon, mi helyes, és mi helytelen; indiánok és fehérek, harcosok és földművesek mind a dolgukat végzik ebben a pokolian perzselő, könyörtelen világban, és a legtávolabbi céljuk: a másnap reggeli ébredés. A történet és a nyelv egyaránt a fájdalomból építkezik, hogy azután a regény az ember elhagyatottságának és értelmetlen szenvedésének monumentumaként magasodjon a századok fölébe, és úgy hirdesse a keresés szükségszerűségének és ugyanakkor hiábavalóságának tanulságát, akár Herman Melville Moby Dickje.
Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon és Poe, Melville vagy Faulkner leghíresebb alkotásaihoz hasonlítják. Harold Bloom, a neves irodalmár egyenesen a négy legjobb élő amerikai író közé sorolja a szerzőt Philip Roth, Thomas Pynchon és Don DeLillo társaságában. McCarthy sokkoló elbeszélésében szenvtelenül ábrázolja az amerikai történelem egyik válságidőszakát, kendőzetlen képet festve az elkerülhetetlen fájdalomról és erőszakról.
John Steinbeck - Édentől keletre
Steinbeck egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata – két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal.
A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában.
A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a századeleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával.
Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete.
A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain.
A regényből Elia Kazan rendezett nagysikerű filmet 1955-ben.
Danny és a többi monterey-i paisano (indián-spanyol-amerikai keverék) népszerű története egyszerre derűs és megindító, naiv és nagyon is rafinált. Steinbeck Kaliforniája, ahol a Kedves csirkefogók élnek, a jenki Amerika furcsa mediterrán szigete. Danny, a főhős házat örököl, ahová különös, vidám szubtrópusi lumpenek fészkelik be magukat, és alkotnak saját, íratlan törvényeik szerint élő közösséget. Az egyetlen embert, aki dolgozik közülük, a Kalózt azért csábították maguk közé, hogy kiforgassák kis vagyonából. Végül is ők lettek a negyeddollárosokból összekuporgatott kincs védelmezői, mert új barátjuknak különös fogadalmát kell teljesítenie a pénzből. A boldog élet azonban véget ér: Danny meghal, és a közösség szétesik. A regény, amely látszólag az aranyszívű szegény emberek édenéről írott himnusznak indul, tragédiába fordulva kérdőjelezi meg saját világképét. Alakjai azonban feledhetetlenek, hisz egzotikus maszkjuk ellenére is eleven, érző és esendő igazi emberek. Steinbeck Kaliforniája, pontosabban: Spanyol-Amerikája azóta is vissza-visszatér az amerikai irodalomban. - A regény minden olvasói szinten egyaránt élvezetes és élményadó.
Az Érik a gyümölcs a Nobel-díjas John Steinbeck kimagasló remekműve, mely bámulatos módon majdnem háromnegyed évszázad múltán sem veszített érvényességéből. Egyszerre realista és szárnyalóan költői, indulattól és részvéttől áthatott alkotás. A regény középpontjában a Joad család megrázó kálváriája áll, mely a nagy gazdasági világválság idején veszi kezdetét, amikor bérlők ezrei kelnek útra az "ígéret földje", Kalifornia felé egy jobb élet reményében. A korlátlan lehetőségek helyett azonban terror és számkivetettség fogadja őket. Steinbeck művének végső üzenete mégsem a reménytelenség; a legmélyebb nyomorban is felcsillan az emberi lélekben rejtőző alapvető jóság és együttérzés.
Lomb Kató - Így tanulok nyelveket
Ha valahol nyelvismereteimre kerül a szó, az emberek mindig ugyanazt a három kérdést intézik hozzám. Én mindig ugyanazokat a válaszokat adom. Ezt a könyvecskét azért írtam meg, hogy kollektíven felelhessek rájuk. 1. kérdés: Lehet-e tizenhat nyelven tudni? Válasz: Nem, nem lehet. Legalábbis egyforma színvonalon nem. Anyanyelvem csak egy van: a magyar. Az orosz, az angol, a francia és a német a magyarral egyszerre él bennem. Ezeket bármely kombinációban, azonnali "váltással" fordítom egymásra. Olasz, spanyol, japán, kínai vagy lengyel nyelvi feladatok esetén fél napot szoktam szentelni jegyzeteim átnézésre és a tanultak felfrissítésére. A többi hat nyelven csak szép- és szakirodalmi fordítási gyakorlatom van. 2. kérdés: Miért nem vállal nyelvoktatást? Válasz: Nem ez a mesterségem. A tanításhoz nem elég, hogy az ember egy sereg nyelvet elsajátított. Ha a statisztikai adatok gyűjtőiben több humorérzéket sejtenék, az összeíróívek "foglalkozás" rovatába azt írnám: "nyelvtanuló". A tanítás más szakma. Biztosan van a világon sok szerencsétlen ember, aki több hasműtéten esett át. Mégsem adná senki kezükbe a kést azzal, hogy annyi tapasztalatot szereztek, most már nyugodtan elvégezhetnek maguk is egy operációt. 3. kérdés: Kell-e nyelvtehetség ahhoz, hogy az ember ennyi nyelvet meg tudjon tanulni? Válasz: Nem, nem kell. A művészeteket kivéve minden emberi tevékenység eredménye az érdeklődés intenzitásától és a befektetett energia mennyiségétől függ. Aki szívesen bolyong a szavak és gondolatok erdejében, az biztosan célhoz ér. Saját tapasztalataimból szűrtem le ezt a következtetést; megfigyeléseimről szeretnék beszámolni e kis könyvecskében. Fogyatékosságai az én hibámból születtek. Érdemeiért azoknak jár elismerés, akiket idéztem. Olvasóimnak szeretetébe ajánlom. Lomb Kató
Bővebben ITT.
Ahogy a tél egyre szorosabban markolta Dover River elszigetelt települését, egy asszony élete legveszélyesebb útjára indul. Egy férfit brutálisan meggyilkoltak, a nő tizenhét éves fia pedig eltűnt. Az erőszak régi sebeket tép fel, és lángra gyújtja a kisváros mélyen ülő feszültségeit. Vannak akik meg akarják oldani a bűntényt, mások csak ki akarják használni. Hogy fia nevét tisztára mossa, az asszonynak nincs más választása, mint, hogy kövesse a halott férfi kunyhójától induló nyomokat, és északnak induljon az erdőbe, és az azon túli kietlen tájra…
John Flanagan - A Vadonjáró tanítványa 01. - Gorlan romjai
Will kisebb kortársainál, de gyors és találékony. Egész életében arról álmodozott, hogy híres lovag válik belőle, mint az apjából. Ezért is sújtja porig, amikor nem veszik fel Vöröshegy Hadiiskolájába. Ehelyett Halt inasa lesz, a titokzatos Erdőkerülőé, akinek különleges képességét, a láthatatlan helyváltoztatást fekete mágiának tulajdonítják... Will vonakodva nekivág, hogy megismerje az Erdőkerülők titkos fegyvereit: a nyilat, a nyílvesszőt, a terepszínű köpönyeget, és a csökönyös kis pónit. Lehet, hogy nem azok a fegyverek, amikre vágyott, nem kard és nem csataló, de amikor ő és Halt egy reménytelennek látszó küldetés során megpróbálják megakadálozni a Király meggyilkolását, Willnek be kell látnia, hogy az Erdőkerülők fegyverei nem is annyira haszontalanok...
A Gorlan Romjai első könyve egy izgalmas sorozatnak, mely Willről, és a Vöröshegy Várban élő barátainak kalandjairól szól.
A Gorlan Romjai első könyve egy izgalmas sorozatnak, mely Willről, és a Vöröshegy Várban élő barátainak kalandjairól szól.
John Vaillant - A tigris
1997 decemberét írunk, emberevő tigris portyázik egy eldugott falucska mellett az orosz Távol-Keleten. A tigris nem csupán megöli az embereket, hanem megsemmisíti őket, és egy csapat ember és kutyáik gyalog kénytelenek utána eredni a sűrű erdőben, ráadásul brutális hidegben. Ahogy a nyomkövetők az áldozatok maradványait vizsgálják, felfedezik, hogy a támadások nem találomra történnek: a tigris a jelek szerint bosszúhadjáratot folytat. Meg kell találni a sebesült, éhező és rendkívül veszélyes állatot, mielőtt újra lecsap.
Miközben elmeséli a rendkívüli események sorát, John Vaillant feledhetetlen képet nyújt erről a gyönyörű és titokzatos régióról. Találkozunk az őshonos törzsekkel, akik évszázadokon át bálványozták a tigriseket és velük éltek, még a vadászzsákmányukat is megosztották velük. Tanúi leszünk az orosz telepesek érkezésének a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, a katonákénak és vadászokénak, akik jelentősen csökkentették a tigrispopulációt. És megismerjük a leszármazottaikat, akik annyira nyomorognak, hogy orvvadászatra fanyalodnak, amivel még inkább felborítják a térség természetes egyensúlyát.
Ez az ősi, feszült viszony ember és ragadozó között ennek a figyelemre méltó könyvnek a lelke. Találkozunk benne számos meglepő elmélettel arról, hogy ember és tigris talán úgy fejlődött, hogy együtt tudjon létezni, hogy mi emberek annak idején talán nem is vadásztunk, hanem ragadozó állatok prédáiból éltünk, és hogy a korai Homo sapiens talán simán passzolt a tigris ökoszisztémájába. Mindenek felett pedig megértjük a veszélyeztetett szibériai tigrist, ezt az igen intelligens szuperragadozót, mely akár három méter hosszú és három mázsa is lehet, és amely naponta hatalmas erdős-hegyes terület fölött uralkodik.
A szépen megírt és igen informatív könyv középpontjában három szereplő áll: Vladimir Markov orvvadász, akit megölt a tigris; Jurij Trus főnyomozó; és maga a tigris. Izgalmas, lélegzetelállító történet emberről és természetről, mely elkerülhetetlenül leszámoláshoz vezet egy tisztáson a tajga mélyén.
Miközben elmeséli a rendkívüli események sorát, John Vaillant feledhetetlen képet nyújt erről a gyönyörű és titokzatos régióról. Találkozunk az őshonos törzsekkel, akik évszázadokon át bálványozták a tigriseket és velük éltek, még a vadászzsákmányukat is megosztották velük. Tanúi leszünk az orosz telepesek érkezésének a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, a katonákénak és vadászokénak, akik jelentősen csökkentették a tigrispopulációt. És megismerjük a leszármazottaikat, akik annyira nyomorognak, hogy orvvadászatra fanyalodnak, amivel még inkább felborítják a térség természetes egyensúlyát.
Ez az ősi, feszült viszony ember és ragadozó között ennek a figyelemre méltó könyvnek a lelke. Találkozunk benne számos meglepő elmélettel arról, hogy ember és tigris talán úgy fejlődött, hogy együtt tudjon létezni, hogy mi emberek annak idején talán nem is vadásztunk, hanem ragadozó állatok prédáiból éltünk, és hogy a korai Homo sapiens talán simán passzolt a tigris ökoszisztémájába. Mindenek felett pedig megértjük a veszélyeztetett szibériai tigrist, ezt az igen intelligens szuperragadozót, mely akár három méter hosszú és három mázsa is lehet, és amely naponta hatalmas erdős-hegyes terület fölött uralkodik.
A szépen megírt és igen informatív könyv középpontjában három szereplő áll: Vladimir Markov orvvadász, akit megölt a tigris; Jurij Trus főnyomozó; és maga a tigris. Izgalmas, lélegzetelállító történet emberről és természetről, mely elkerülhetetlenül leszámoláshoz vezet egy tisztáson a tajga mélyén.
Diana Gabaldon - Outlander 2 - Szitakötő borostyánban
A nagyszabású regényfolyam második része, amely ismét visszarepít bennünket az időben a XVIII. századi Skócia drámai és szenvedélyes eseményei közé...
Claire Randall húsz éven keresztül megőrizte a titkait. De most felnőtt lányával együtt visszatér Skócia fenséges, ködfátyolba burkolózó hegyei közé. Claire itt szeretné elmondani a lányának az igazságot egy fontos dologgal kapcsolatban, amely éppen olyan megdöbbentő, mint ami mögötte van: az ősöreg kőkör rejtélye; az idő korlátain átívelő szerelem; és James Fraser, a skót harcos, akinek lovagiassága egykor ott tartotta Claire-t a férfi évszázadának veszedelmei között, a saját korába való visszatérés helyett.
Isabel Allende - Lelkem, Inés
A szemrevaló, szegény fiatal spanyol varrólány, Inés Suárez 1537-ben kalandvágyó férje keresésére indul az Újvilágba. Csábító külseje miatt már a hajóút során hajmeresztő kihívásokkal kell megküzdenie, de nem kevesebb küzdelem várja Amerika földjén sem. Elverekszi magát egészen a perui alkirályságig, ahol egy kaland során megismerkedik az akkor már neves spanyol konkvisztádorral, Pedro de Valdiviával, akivel szenvedélyes, mindent elsöprő szerelembe esnek. Valdivia éppen Chile meghódítására készül, ahová vele tart elválaszthatatlan társnője, okos tanácsadója: Inés Suárez is... S az igazi kalandok ekkor kezdődnek csak a fiatal nő életében.Isabel Allende - Távoli sziget
Zarité rabszolgának született az 1700-as években, a karibi Saint-Domingue szigetén. Kilencévesen háziszolga lesz, így nem kóstol bele a cukornádültetvények kíméletlen munkájába. Természetes szépsége azonban másfajta kizsákmányolásra kárhoztatja, de ő vigaszra lel az afrikai dobok ritmusában, a testében lüktető táncban és zenében, a voodoo szertartásokban. Ő a gyarmati társadalom tükörképét nyújtó regénybeli kis világ központi alakja, aki fontos szerepet játszik a francia Valmorain gazda, beteges spanyol felesége és érzékeny kisfiuk, a bölcs Parmentier doktor, a szépséges mulatt kurtizán, Violette, a néger javasasszony, Rose mama, valamint a lázadó rabszolga, Gambo életében. A fehérek, feketék, mulattok összefonódó sorsának hátterében zajló események rabszolgalázadásba torkollnak, és a földig rombolt szigeten eluralkodik a kegyetlen bosszú. A rabszolgalány gazdájával New Orleansba kényszerül, hogy ott kezdjenek új életet. A fájdalmakon, szerelmeken, kiszolgáltatottságon és függetlenségen felülemelkedve Zarité bölcs derűvel tekint végig életén és megállapítja: jó csillagzat alatt született. A világhírű chilei Isabel Allende magával ragadó, színes, lebilincselő stílusban mesél rendkívüli erejű hősnőjéről, aki a legkegyetlenebb körülmények között is képes megőrizni önmagát, hitét, kivívni a szabadságot és megtalálni az élet értelmét.Bővebben ITT.
Harsányi Zsolt - Ecce Homo
Közel hetven év után ismét kezünkbe vehetjük szüleink, nagyszüleink sokat emlegetett, legendás Munkácsy-regényét, Harsányi Zsolt Ecce homóját. Egy régi könyv új kiadása, ami azonban mégis az újdonság erejével hat. Képek, fotók teszik élményszerűbbé az egyébként is élvezetesen megírt regény olvasását. Egy regény, melyben szemtanúi lehetünk az Ásító inas, a Golgota vagy épp az Ecce homo megszületésének. Munkácsy Mihály regénye ez, amelyben megelevenedik a 19. század miliője a békéscsabai asztalosműhelytől a bécsi, düsseldorfi és párizsi festőműtermekig, a magyar pusztától a fényes francia palotákig. "Családunk nagyrabecsülése Munkácsy művészete iránt nemcsak a nagyapámhoz, Harsányi Zsolthoz, a Munkácsyról szóló regény, az Ecce homo írójához vezethető vissza. A Munkácsyhoz fűződő kapcsolataink gyökerei nagyapám nagyapjához, Harsányi Pálhoz vezetnek. Harsányi Pál, mint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatója, az 1860-as években egyik első és lelkes támogatója volt az ifjú Munkácsy Mihálynak. Nagy megtiszteltetésnek tartom és örömmel tölt el, hogy Munkácsy Mihály művészetét most az Ecce homo 21. századi kiadásával ünnepelhetjük." (Dr. Harsányi Zsolt)Jorge Bucay - Húsz lépés előre
A legveszélyesebb úgy élni, hogy az ember semmit sem kockáztat. A világhírű argentin pszichológus egyik legnépszerűbb könyve húsz rövid fejezetben húsz tanácsot fogalmaz meg, melyeket követve harmonikusabb, gazdagabb s talán boldogabb lehet az életünk. Egyszerű tanácsok ezek: igyekezzünk megismerni önmagunkat, használjuk ki jobban az időnket, rakjunk rendet magunk körül, tanuljuk meg meghallgatni a másik embert, ne féljünk kockázatot vállalni - ám a szerző minden tanácshoz, mint megszokhattuk tőle, elgondolkodtató történeteket is elmesél. S ezektől könyve nemcsak élvezetes olvasmány lesz, hanem egy-egy meghökkentő csavarral, nézőpontváltással, egy kis humorral vagy öniróniával olyan új megvilágításba helyezi mindennapos problémáinkat, hogy egyszeriben megoldhatónak tűnik az, amivel annyit küszködtünk hiába. A bevezetőben Bucay elmeséli, hogy amikor az amerikaiak és az oroszok még versengtek egymással az űrkutatásban, az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy mivel írjanak az űrhajósok a világűrben, a súlytalanság állapotában ugyanis nem működik a golyóstoll. Az amerikaiak titokban, nagyszerű tudósok bevonásával, óriási pénzeket áldozva rá, kifejlesztették a világűrben működő golyóstollat. Az oroszok meg egy kicsit vakarták a fejüket, majd gyorsan eldöntötték, hogy jó lesz a ceruza is. E tanmese tanulsága csak látszólag az, hogy mindig van egyszerű megoldás -(mert sokszor nincsen) - de hogy valójában mit sugallnak, mire tanítanak Bucay történetei, azon kinek-kinek magának kell elgondolkodnia. Szabó Magda - Régimódi történet
Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke - mindketten így hívtuk anyámat - mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre." Kétségbeesetten hárítottam a csendes bíztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy mutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt." Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elűzni a gondolatat is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha ő akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplői és szemlélői. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának főszereplőit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testemből adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten először látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.Judith Merkle Riley - Minden vágyak mestere
1556-ot írunk, s a királyné asztrológusa, Nostradamus – jövendőmondó tehetségének köszönhetően – olyan titokról lebbenti fel a fátylat, amely Franciaország egész királyságát romba dönthetné. A fekete mágiát kontárként művelő királyné, Medici Katalin, elhatározta, hogy megszabadul a király szeretőjétől, s hogy ebben a legendás Menander, a halhatatlan mágus feje, közismertebb nevén a Minden Vágyak Mestere lesz majd segítségére. De csak Nostradamus ismeri fel ennek az ördögi tárgynak a valódi természetét, amelynek nyomában mindenütt csak pusztulás jár, s bár valóban teljesíti a kívánságokat – ezért szörnyű árat kell fizetni…Midőn Nostradamus Párizsba siet, hogy figyelmeztesse a királynét, döbbenten veszi tudomásul, hogy a doboz, amelyben a Mester feje lakik, egy kedves, okos, de annál makacsabb fiatal hölgy birtokába jutott: ő Sibille Artaud de la Roque, a nagyravágyó kékharisnya-költőnő.
Sibille-t Menander mindvégig kísérti, hogy kívánjon tőle bármit, ő minden kívánságát teljesíti, a szépség, a tehetség és egy elragadó, intelligens lovag nem akadály.
Vajon Nostradamus meg tudja-e akadályozni a két elszánt hölgyet, hogy kívánjanak valamit a Minden Vágyak Mesterétől, s ezzel az egész királyságot veszélybe sodorják?
Emily Wu - Larry Engelmann - Madártoll a szélben
Egy embertelen korszak megrendítően emberi krónikája. Így összegezhetnénk Emily Wu (Vu Ji-mao) drámai visszaemlékezését gyermekkorára, jobban mondva arra a korra, amely elvette tőle gyermekkorát. A regény Mao Ce-tung diktatúráját, s benne a Kínai Kommunista Párt ideológiai megtisztítására irányuló kulturális forradalom (1966-76) kíméletlen időszakát örökíti meg személyes, mégis történelmileg hiteles és tárgyilagos formában. A vörösgárdisták tébolyult brutalitása és milliók Mao elnökhöz fűződő erős ideológiai és érzelmi kötődése szövi át a regényt, amely nem csupán ezernyi kiszolgáltatott élet szívszorító nekrológja, hanem a szellemi, érzelmi, eszmei ártatlanság elvesztésének drámája is. A gyermekéletnek sem kegyelmező „forradalmi” időszakban az emberi sors annyit ért, s annyira volt irányítható, mint egy madártoll a szélben. Emily Wu egy távoli világ általunk alig ismert korszakába kalauzolja az olvasót, felfedve a kínai diktatúra arcát és logikáját, a forradalom természetét, a kommunizmus ideológiai fordulatait, és az emberi kérdésekre adott politikai válaszait. Az önéletrajzi regény a szerző ifjúkorát örökíti meg hároméves korától Mao elnök 1976-ban bekövetkezett haláláig.
Michael Baigent - Richard Leigh - Az inkvizíció
"Megszületésekor az inkvizíció egy brutális, érzéketlen és tudatlan világ terméke volt. Nem meglepő, hogy ennek következményeképpen maga is brutális, érzéketlen és tudatlan szervezet volt. Nem számított azonban rosszabbnak kora számtalan más világi vagy egyházi intézményénél. Ugyanannyira, mint ezek, az inkvizíció is része közös örökségünknek. Ezért nem utasíthatjuk és vethetjük el egyszerűen. Szembe kell vele néznünk, tudomásul kell vennünk a létezését, meg kell kísérelnünk megérteni minden túlzásával és előítéletével egyeternben, majd új teljesség részeként kell néznünk. Az, ha csupán mossuk kezeinket, egyenértékű azzal, ha megtagadjuk önmagunk egy részét a civilizáció fejlődésében és kibontakozásában - ami tulajdonképpen az öncsonkítással érne fel."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése