Májusi zárás

Májusban is sikerült pár könyvvel bővíteni a házi könyvtárat. Ebben a hónapban a könyveket féláron, ajándékba vagy antikváriumban sikerült beszerezni, szóval elég jól megúsztam, és sikerült pár olyan könyvet is beraktározni, amiről már írtam az oldalon, de sajnos a polcról eddig fájóan hiányoztak. Sőt, a Bartimaeus könyvsorozatból még csak az elsővel találkozhattatok a blogon - megvan a második rész is -, de olyan jó volt, hogy beszereztem előre a harmadik és negyedik köteteket is! (Esős napokra előre felkészülve.)

(A recenziós könyveket itt nem sorolom fel külön, azokat úgyis megköszönöm a posztjuknál.)

Szabó Magda - Az ajtó

Ez a könyv, pontosabban mostani új kiadása, több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók. A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából el iparkodott seperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak. Lakásomat vadidegenek keresik fel miatta, állnak az erkélyemen, ahonnan még látni egykori otthonát, kértek tőlem már fényképet róla és valami emléket Viola kutyáról. Az Európa Könyvkiadó is nyilván Emerenc ösztönzésére döntötte el, hogy mikor újraindítja a szerző életműkiadását, nem a pályakezdő Freskó megjelentetésével teszi, amikor az arénába visszatért fiatal író szenvedélyének lángjai először lobbannak a higgadttá modulált mondatok között, hanem Az ajtó-val, amely alkotója jelenlétét harmincnégy nyelven igazolja vissza a nemzetközi könyvpiacon. Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történetben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam.

Ljudmila Ulickaja - Daniel Stein, tolmács

„Én annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is volt az enyém, és odaadtam. Mert már egyáltalán nem engem illetett. Értsd meg, én nem bánom, hogy szerzetesi fogadalmat tettem; igent mondtam, és Isten segedelmével életem végéig szerzetesként fogok élni.”

Daniel Stein, a lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal…

Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimerít-hetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is.

Leslie L. Lawrence - Álmaim asszonya / Mogyoróallergia

A két könyv az új sorozat első két kötete. A sorozat egy amerikai tinédzserlány történetével indul. Debby OHaráról kiderül, hogy vonzzák a gyilkosságok, valamint csodálatos… érzéke van a tettes(ek) leleplezéséhez. Lehet, hogy Miss OHara nem is az, akinek hiszi magát? Lehet, hogy a szülei nem is az igazi szülei? Lehet, hogy egy évszázadokkal korábban élt, titokzatos, idegen asszony kísérti éjszakánként? Vajon ki lehet ez az asszony? A nyomok Közép-Európába vezetnek…

Orson Scott Card - A hetedik fiú

Alvin Miller reménykedve, de szívében félelemmel várja gyermeke születésének napját. Tudja, hogy egy hetedik fiú hetedik fiának lenni különleges hatalmat jelent, de azt is tudja, hogy egy ilyen varázslatos gyermeknek az ellenségei is nagy hatalmúak, s nem téved: a fia csak úgy születhet meg, hogy bátyja életét áldozza érte és anyjukért. A kis Alvin úgy nő fel az Amerika nyugati tóvidékét elözönlő telepesek körében, hogy örökös veszélyben az élete. Ördögi ellenfele addig akarja elpusztítani, amíg a fiú rá nem ébred mágikus erejére. Alvint azonban szüleinek, öt bátyjának, és cserfes, de szerető nővéreinek szakadatlan figyelme kíséri mindenhová. Kilenc éves, amikor megérkezik közéjük egy profetikus vándor, a fiú életére törő hatalom pedig nyíltan is támadásba lendül… Teremtő Alvin története egy olyan XVIII. századi, alternatív Amerikában játszódik, ahol a folklór valóság: a ráolvasás, bűbáj, hexák és igézések a telepesek mindennapi életének részei. Angliában elmaradt a hosszú életű Cromwell után a restauráció, és a száműzött Stuartok Amerika déli, rabszolgatartó tartományaiba menekültek, a keleti parton tarka nemzetiségi kolóniák és az autonóm indián állam terül el, az északi részen a fundamentalista Zarándokok, még följebb az alattomos francia gyarmatok terjeszkednek, George Washingtont pedig röviddel azután, hogy megtagadta a harcot Jefferson szedett-vedett seregei ellen, lefejezték, így aztán sosem lett elnök. Ebben az Amerikában az öreg Ben Franklin, a szóbeszéd szerint, kora nagy varázslója.

Neil Gaiman - Sosehol

A világ és ami alatta van
Richard Mayhew egy fiatal üzletember jó úton a fényes karrier, szép feleség és kellemes élet felé… ami mind semmivé lesz, amikor egy bajba jutott lány segítségére siet. Jótette jutalmául a hétköznapi Fenti Londonból átkerül a baljós, sötét Lenti Londonba, az elveszett idők, elveszett helyek és elveszett emberek bizarr világába. Különös társaságba csöppen: Ajtó – a lány, akin segített – nemesi származású és szülei gyilkosát keresi; de Carabas márki kétes szívességeket behajtva éli még kétesebb életét; Vadász a világ legnagyobb szörnyeit hajszolja.
A csatornák és metróalagutak labirintusában velük kell boldogulnia Richardnak, hogy segíthessen másokon és így segíthessen magán is. Vajon megleli-e azt az életet, amelyet már jóval korábban elveszített, mint hitte?

Neil Gaiman - A temető könyve

„Senki Owens, barátainak csak Sen, egy majdnem teljesen átlagos fiú. Akkor lenne teljesen átlagos, ha nem egy hatalmas temetőben lakna, ahol szellemek nevelik és tanítják, a gyámja pedig egy magának való alak, aki nem tartozik sem az élők, sem a holtak világához. Egy fiú számára a temető tele van veszéllyel és kalanddal: ott a domb alatti vén Indigóember, ott a kapu, amely egy sivatagra nyílik, ahol elhagyott vámpírváros áll, ott a különös és rettentő lény, a szlír. Viszont ha Sen kimegy a temetőből, vár rá a Jack nevű, aki már megölte Sen egész családját…”

Jonathan Stroud - Ptolemaiosz kapuja

Kétezer éve Bartimaeus még ereje teljében volt; csatákban legyőzhetetlen, és barátja a nagy mágusnak, Ptolemaiosznak.
Most azonban, földi csapdajában vergődve, s kitéve gazdaja, Nathaniel kénye-kedvének, az egykor oly félelmetes dzsin energiái elapadóban vannak. Időközben az álnéven bujkáló Kitty Jones titkon a varázslásról, a démonokról folytat tanulmányokat. Célja, hogy valamiképp vége szakadjon az emberek és a démonok közti örökös háborúskodásnak.
A Bartimaeus trilógia harmadik kötetében a történet évezredeken repíti át az olvasót. Bartimaeus, Nathaniel és Kitty sorsa beteljesedik. Kérlelhetetlenül kegyetlen mágusokkal, a mágia történetének legsötétebb összeesküvésével kell megküzdeniük, s ami a legrosszabb: egymással szemben is van elszámolnivalójuk.

Jonathan Stroud - Salamon király gyűrűje

Újra akcióban a pimasz és találékony dzsinn, Bartimaeus, aki már három kötetnyi zajos eseményen át engedelmeskedett fogcsikorgatva gazdájának, s közben próbált minél több borsot törni a varázslók orra alá. Ám most nem a varázslók uralta Londonban, hanem az évezredekkel korábbi Jeruzsálemben látjuk őt viszont, ahol épp a bölcs és hatalmas Salamon király uralkodik. Hozzá indul Sába büszke királynőjének megbízásából egy eszes, talpraesett lány, Asmira. A feladat amit kapott életveszélyes, és nem csak az ő számára… Azt azonban álmában sem gondolná, miféle hajmeresztő kalandokban lesz része a szemfüles és hetvenkedő Bartimaeus dzsinnel az oldalán.